A „Székely Géngyűrű” stratégiai program keretében kollégáink az ősz folyamán két alkalommal Erdélyben jártak.
Szeptember elején – erdélyi partnereink meghívására – kollégáink részt vettek a Kászonaltízban megrendezett IV. Országos Vöröspofájú Berke Fesztiválon, ahol a kiállított állatok megtekintése mellett több előadást is meghallgattak az ottani támogatási rendszerről, illetve a problémákról, valamint szakmai megbeszélést tartottak Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével, és az erdélyi állattartó partnereinkkel.
A fesztivál legfőbb célja, hogy felkarolja a vöröspofájú berke fajtáját és minél több gazdát biztasson ennek tenyésztésére. Az idei eseményen több mint negyven gazda vett részt, öt-öt juhot és egy-egy kost hozva az állományából.
– Köszönjük mindenkinek, hogy itt vannak évről évre és elhozzák az állataikat szemlére. Évekkel ezelőtt nagy fába vágtuk a fejszénket, hisz szerettük volna megmutatni ország-világnak ezt a hagyományos székely juhfajtát, amely itt alakult ki. Fontos, hogy fenntartsuk ezt a fajtát, továbbvigyük őseink eddigi munkáját, hisz a vöröspofájú berkének itt lehet jövőt teremteni Székelyföldön – mondta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, az esemény védnöke.
A zsűri többek között a fajtajelleget, testméretet, a gyapjú minőségét és színét, valamint az ápoltságot is figyelembe vette az értékelésnél. Fontos volt, hogy a berke izzóbb vörös legyen, ne legyen durva gyapja, a lábszárait pedig ne fedje gyapjú. A juhoknál az 50–55 kilogramm közötti súly az ideális, a kosoknál pedig a 80–85 kilogramm. A kosok szarvának alakulása sem érdektelen: csigás szarv kell legyen, amely másfél fordulatot ír le.
A szakmai előadásokon jelen volt Benedek Alpár, aki a takarmányozási tudnivalókról számolt be, valamint Barabási Antal Szabolcs, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a jogszabályi kihívásokról és állattenyésztési lehetőségekről beszélt.
A szakmai út folytatásaként kollégáink megtekintették a mokány/borzderes gulyát a Csíkszeredai közbirtokosságnál, valamint a csángó tarka gulyát Tolvajostetőn, majd Kongófára is ellátogattak, ahol ellenőrizték az „in situ” tartott vöröspofájú berke-állományt és genetikai mintagyűjtést végeztek.
Második erdélyi látogatásuk alkalmával kollégáink genetikai mintagyűjtést végeztek a Székely Géngyűrű Program keretében tartott kecske, bivaly, és juh állományokból, valamint megfelelő berke tenyészkosokat igyekeztek felkutatni a gödöllői juh mintatelepen való tenyésztési munkához. Részt vettek a Csíkszeredai megyeházán megtartott „A székelyföldi mezőgazdaság kihívásai és lehetőségei” című konferencián és kerekasztal beszélgetésen, ahol bemutatták intézményünket és a Székely Géngyűrű programot, különös tekintettel az SZGE-vel való együttműködésre, valamint az őshonos baromfi fontosságára.
A szakmai látogatás folytatásaként kollégáink részt vettek a Csíkszentsimonon megrendezett Székelyföldi búzaösszeöntő ünnepség és gazdanap rendezvényen. 2022-től az Agrárminisztérium megbízásából a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete Intézetünkkel együttműködve részt vesz a Székely Géngyűrű program lebonyolításában. Az esemény keretében az Őshonos udvarban az Egyesülettel közösen bemutattuk a programban résztvevő állatok egy részét.
A 195 helyi gazdaszervezetet egyesítő Székely Gazdaszervezetek Egyesülete a székelyföldi térségben tevékenykedő agrárszereplőket – szakmai egyesületeket, képzési programokat működtető intézményeket, nagyobb farmgazdaságokat, szövetkezeteket, kisgazdákat – kapcsolja össze szakterület és térségi leosztás szerint. Továbbá azon kis- és középvállalkozásokat támogatja, amelyek a mezőgazdaságot életvitelszerűen művelik, valamint akik számára ez az elsődleges megélhetési forrás.
