A Biológiai Sokféleség Világnapja

A Biológiai Sokféleség Világnapja

Minden év május 22-e a Biológiai Sokféleség Világnapja. Harminc éve, 1992-ben, ezen a napon fogadták el a Biológiai Sokféleség Egyezmény végleges szövegét az ENSZ Környezeti Programjának (UNEP) Nairobiban tartott konferenciáján.

Az esemény célja a közvélemény és a sajtó figyelmének felhívása az élővilág változatosságának fontosságára és védelmére, az azt fenyegető veszélyekre, ezáltal az emberek érzékenyítése a minket körülvevő környezet kérdéseiben. Hazánkban 2005 óta ünnepeljük ezt a jeles napot.

A nemzetközi nap ez évi jelmondata: A megoldás részei vagyunk.

Idén Tápiószelén, az Agrárminisztérium részvételével, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban került megrendezésre a biológiai sokféleség egyezmény világnapjának megünneplése. Kőrösi Levente, az Agrárminisztérium Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztályának vezetője „Miért fontos az élővilág változatossága, mi okozza a világszerte tapasztalható hanyatlását és mit tudunk tenni a megőrzéséért?” címmel tartott átfogó előadást, melyben hangsúlyozta az ökoszisztéma immunrendszerének, azaz a biodiverzitásnak, az összetett fontosságát életünkre nézve, valamint a Méhek világnapjához kapcsolódóan kiemelte a beporzás fontosságát. A biodiverzitásra veszélyt jelentők tényezők elemzésén túl, előadásában nagy hangsúlyt helyezett az egyén felelősségére és lehetőségeire. A hallgatóság örömmel fogadta a bármelyikünk által megvalósítható praktikumok felsorolását, mint a madárodú, a rovarhotel, a Vadonleső programban való részvétel lehetősége, vagy a Rövid Ellátási Lánc szem előtt tartása fogyasztásunk, vásárlásaink során.

Dr. Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, A beporzás – mint egy természet által nyújtott szolgáltatás – jelentősége a természet és a gazdaság szempontjából címmel adott elő. Előadásában a jelenlévők megismerhették a világ és ezen belül hazánk beporzóinak sokszínűségét, fajgazdagságát, és megtudhatták, hogyan segíthetik a beporzók munkáját.

Baktay Borbála főigazgató asszony, a Növényi Génbank Tanács elnöke bejelentette az NBGK és az Agrárminisztérium kezdeményezésére idén elinduló az „Év tájfajtája és haszonállatfajtája” szemléletformáló programot, mely ráirányítja a figyelmet az agrobiodiverzitás, ezen belül egyedi és változatos genetikai értékeink megőrzésének fontosságára. A 2022-es év tájfajtája a kétszer termő körte, az év haszonállatfajtája pedig a pannon méh, amelyek – azon túl, hogy védendő értékeink – a beporzáson keresztül is szoros kapcsolatban vannak egymással.

Ezt követően Dr. Szani Zsolt, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyümölcs témavezetője részletesen bemutatta a kétszertermő körtét, történetét és jelentőségét, majd Dr. Zajácz Edit, az NBGK Méhészeti és méhbiológiai Osztályának, vezetőjének előadásában megismerhettük a pannon méhet.

A szakmai nap végén a résztvevőknek lehetőségük nyílt haszonnövény-, haszonállat- és méhészeti bemutatón való részvételre, valamint a génbank megtekintésére.