LÁTOGATÓKNAK
Méhészeti park
Az Állami Méhészeti Gazdaságot Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1899-ben alapították. Az ünnepélyes megnyitóra 1902. június 1-én került sor. A gazdaság létesítése nagy nemzetközi feltűnést keltett, mert akkoriban még csak hasonló sem volt külföldön. 1902-ig közel 18.000 mézelő fát és cserjét ültettek az eredetileg 42 kat. hold méretű méhészeti parkban. Az évszázad elején létrehozott méhlegelő park növényi eredetű génállománya egyedülállónak tekinthető, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
A Méhészeti Gazdaságot Kovács Antal országos méhészeti felügyelő szervezte meg. A főméhest az ő tervei alapján építették, ami 60 méhcsalád befogadására volt alkalmas. A Méhészeti Park területén további két méhest rendeztek be, különböző rendszerű kaptárokat állítottak fel. A méhcsaládok száma a megnyitáskor 235 volt, amely 1914-re elérte a 394-et.
Ez a 9 ha-os helyi védettségű természetvédelmi terület napjainkban is a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat Génmegőrzési Intézet Méhészeti és Méhbiológiai Osztályához tartozik. Jelenleg erdészeti üzemterv hatálya alá tartozó erdő, üzemterv szerinti szálaló üzemmódban kezelve. A park rekonstrukciója jelenleg folyamatban van.
Méhészettörténeti Kiállítóhely
A Gödöllői Méhészeti Gyűjteménytár építését 1983-ban fejezték be Nikovitz Antal elképzelése alapján, az akkor Budapesten tartott 29. Apimondia (Nemzetközi Méhészeti Kongresszus) tiszteletére.
A múzeum építése a méhészek társadalmi összefogásának próbája volt. Bizonyítja, hogy a magyar méhészközösség szervezeti önállóságra képes. A gyűjtemény építési költségeihez a MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) és az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ (ÁTK) is hozzájárult.
A múzeum alapja a lépből kiragadott három méhviaszsejt, emelettel, korábban nádtetővel ellátott, a méhkas összetartó erejét szimbolizáló épület. Impozáns külsejével nem csak a méhészek számára vonzó színfoltja Gödöllőnek. A tárgyak egy része a régi kutatóintézet gyűjteményéből, nagy része méhészek adományiból származik. A legrégebbi méhlakások (tönk, köpü, bödön, kas), eszközök és felszerelések az emeleten láthatók. Itt található a legelső keretes kaptár 1683-ból, Angliából, valamint Huber ún. szeletes kaptár mintája 1792-ből. Különlegességnek számít Kövesdi Szarka Sándor ún. igazi keretes kaptára lépesméz termelő üvegbúrával és borítóval 1844-ből. A kaptárok sokszínűségét minden korban a gazdaságossági szempontok, a termelékenység, a méhegészségügyi problémák, valamint a vándorlásból adódó helyzetek határozták meg. A mézpörgetők gazdag tárháza tükrözi a technika fejlődését, a kézi meghajtástól az erőátvitel változásán keresztül. Az igen változatos méhészeti eszközök, felszerelési tárgyak és a ma használatos kaptárok közel 40-féle változata a földszinten tekinthető meg. A Gödöllőn kifejlesztett pároztató-kaptár és a speciális eszközök mellett a kasos méhészkedést bemutató méhesház az emeleten található.
Nyitva tartás:
A Múzeum kizárólag az alábbi telefonszámokon történő előzetes bejelentkezés alapján látogatható!
- Méhészet: 0630/446-1668
- Rácz Tímea: 0630/019-0295
Táblázat a belépődíjakról (érvényes 2023.04.01-től)
|
Méhészettörténeti gyűjtemény belépőjegyek tárlatvezetés nélkül |
|
|
Teljes árú |
1 500 Ft/fő |
|
Kedvezményes (diák, nyugdíjas) |
1 000 Ft/fő |
|
Regisztrációs jegy 0-6 éves korig diákcsoportot kísérő pedagógusok fogyatékkal élő személyek egy kísérővel |
200 Ft/fő |
|
Méhészettörténeti gyűjtemény tárlatvezetés (60 perc) maximális csoport létszám: 40 fő |
|
| Tárlatvezetés 15 főig |
belépőjegy + 500 Ft/fő |
| Tárlatvezetés 16 főtől -40 főig |
belépőjegy + 10 000 Ft /csoport |
|
Méhészeti bemutató program (150 perc) munkanapokon rendelhető, időpont: 10:00-12:30 maximális csoport létszám: 40 fő kaptárbontás megtekintése 30’ (2×20 fős bontásban) mézkóstolás 30’ (2×20 fős bontásban) Méhészettörténeti Kiállítóhely megtekintése tárlatvezetéssel (egész csoport) |
|
| 20 főig |
50 000 Ft/csoport |
| 21 főtől – 40 főig |
50 000 Ft/csoport + 3 500 Ft/fő |
| Kísérő pedagógus |
200 Ft/fő |
|
„Gödöllői kis méhes” program (90 perc) munkanapokon rendelhető 4-10 éves korú gyermekcsoportok részére maximális csoport létszám: 30 fő Vezetett séta a parkban Méhészettörténeti gyűjtemény megtekintése játék, mézkóstolás, viasz ajándék |
|
| 20 főig |
15 000 Ft/csoport |
| 21 főtől |
700 ft/fő |
| Kísérő pedagógus |
200 Ft/fő |
|
Gödöllői méhes szombat (10:00-16:00) 2023. május 20. MÉHEK VILÁGNAPJA 2023. október 07. HASZONÁLLATOK VILÁGNAPJA Vezetett séta a parkban (30 perc) 10:30, 12:30, 14:30-kor Méhészet megtekintése és mézkóstolás (60 perc) 11:00, 13:00, 14:00, 15:00-kor Kézműves foglalkozás folyamatosan Méhészettörténeti gyűjtemény megtekintése folyamatosan tárlatvezetés nélkül |
|
| felnőtt
diák, nyugdíjas: 0-6 éves korig fogyatékkal élő személyek egy kísérővel |
3000 Ft/fő 2000 Ft/fő 200 Ft/fő 200 Ft/fő |
Fotó készítése engedélyezett, videó és hangfelvétel NEM engedélyezett!
A helyszínen történő belépő vásárlása kizárólag készpénzben lehetséges!
Cím
2100 Gödöllő, Örösi Pál Zoltán sétány (az Isaszegi útról az Arborétum felé fordulva, majd balra tartva érhető el)
A Haszonállat-génmegőrzési Intézetben a nem szakmai csoportok az alábbi területeket és állatfajtákat tekinthetik meg előzetes bejelentkezést követően szakvezetéssel:
- Székely épületek (lakóház, csűr, kis ól)
- Magyar parlagi szamár
- Magyar parlagi kecske nyáj
- Magyar marhafajták (magyar szürke, magyar tarka, kárpáti borzderes) és vízibivaly, egy gulyában
- Magyar pulykafajták (rézpulyka, bronzpulyka, erdélyi tarka pulyka)
- Magyar és erdélyi kopasznyakú tyúkfajták
- Magyar parlagi gyöngytyúk
- Magyar kacsafajták, magyar lúd
Bejelentkezés:
Bódi László tudományos főmunkatárs
bodi.laszlo@nbgk.hu
Cím:
Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Haszonállat-génmegőrzési Intézet
Gödöllő, Isaszegi út 200.
