Az Osztály feladatai

 

• A szántóföldi növények genetikai tartalékainak felkutatása és gyűjtése, illetve az intézmény készleteinek folyamatos gazdagítása a rendelkezésre álló technikai és szervezeti eszközök igénybevételével, más szervezeti egységekkel együttműködve (expedíciós gyűjtések, postai magcsere, illetve a hazai és külföldi cserekapcsolatok fenntartása és fejlesztése).
• Különös figyelmet fordít a genetikai erózió által veszélyeztetett hazai kultúr vagy félkultúr flóraelemek elterjedésének felmérésére, gyűjtésére és megőrzésükhöz szükséges mennyiségű és minőségű magminták biztosítására, valamint a gyűjtemények formagazdagságának növelésére.
• Végzi a begyűjtött, illetve a felújításra kijelölt tételek felszaporítását és tenyészkerti fenntartását (vegetatív úton szaporított növények), különös tekintettel az egyes tételek genetikai integritásának megőrzésére és a génbanki tároláshoz szükséges mennyiségi és minőségi paraméterek betartására. Ennek megfelelően alkalmazza és fejleszti az izoláció és kisparcellás vetőmagtermesztés rendelkezésre álló technikai és módszertani eszközeit. Biztosítja a felszaporított tételek Aktív és Bázis gyűjteményekben történő változásmentes megőrzését.
• Végzi az egyes gyűjtemények tenyészkerti leíró vizsgálatát a nemzetközileg egyeztetett leíró tulajdonság listák szerint.
• Teljes körű számítógépes dokumentációt vezet a tevékenysége által érintett területekről, beleértve a gyűjtési, felszaporítási és vizsgálati adatok megbízható és közreadható rögzítését, különös tekintettel az adatok naprakész állapotban történő tartására. A feladat ellátásához nemzetközileg elfogadott tulajdonságlistákat és számítástechnikai módszereket alkalmaz az adatbiztonsági előírások legteljesebb betartásával.
• Esetenként, hazai és nemzetközi együttműködés keretében statisztikailag értékelhető szabadföldi kísérleteket végez az egyes tételek gazdasági értékeinek meghatározására és hasznosításuk elősegítésére.
• A rendelkezésre álló eszközökkel segíti és szorgalmazza a genetikai tartalékok felhasználását és az ezekre vonatkozó információ közreadását. A felszaporítási tevékenység tervezésekor figyelmet fordít arra, hogy a felhasználók érdeklődésére különösen számot tartó tételekből kellő mag (szaporítóanyag) mennyiség álljon rendelkezésre. Tenyészkerti szemléket szervez és biztosítja a vizsgálati eredmények széles körű publikálását.
• Az ökológiai termesztésre alkalmas és érdemes génbanki tételek vizsgálata, kijelölése, szükség esetén felszaporítása.

 

A szántóföldi növények génforrásainak felszaporítása és vizsgálata a következő csoportok keretében történik:

 

1. a) Kalászos gabonafélék Csoport;
2. b) Kukorica, cirok, köles Csoport;
3. c) Maghüvelyesek Csoport;
4. d) Pillangós és egyéb szálastakarmányok Csoport;
5. e) Fűfélék Csoport
6. f) Ipari növények Csoport;
7. g) Gyökérgumósok, álgabonák és takarmány kabakos növények Csoport.

Az Osztály feladatai:

 

• A kertészeti kultúrnövény gyűjteményekben meglévő genetikai és morfológiai változatosság (diverzitás) mértékének minél magasabb fokú megőrzése, a felszaporított genetikai erőforrások Aktív és Bázis gyűjteményekben való változásmentes megőrzésének biztosítása.
• A genetikai erózió által veszélyeztetett hazai kertészeti tájjellegű populációk, házikerti termesztésben használt tájfajták, helyi típusok, a termesztésből kiszorult régi fajták, hazai és külföldi cserekapcsolatok által értékesnek ítélt speciális tulajdonságokkal rendelkező alapanyagok genetikai tartalékainak felkutatása, gyűjtése, beszerzése, a gyűjtemények formagazdagságának növelése.
• A Pannon biogeográfiai régióban gyűjtött vad növényfajok gyűjteményének szükség szerinti felszaporítása, kezelése, fenntartásának biztosítása.
• A begyűjtött, illetve a felújításra kijelölt tételek felszaporítása és/vagy vegetatív fenntartása (pl. Hagymafélék), különös tekintettel az egyes tételek genetikai integritásának megőrzésére.
• A felszaporított tételek életképességi vizsgálataihoz és génbanki tárolásához szükséges mennyiségi és minőségi paraméterek meglétének biztosítása.
• A gyűjtemények nemzetközileg egyeztetett módszerek szerinti leíró, értékelő tenyészkerti vizsgálata, az eredmények dokumentálása.
• A genetikai tartalékok felhasználásának segítése, az ezekre vonatkozó információ közreadása. Az érdeklődésére különösen számon tartott tételekből kellő mennyiségű mag (szaporítóanyag) biztosítása. Tenyészkerti szemlék szervezése, a vizsgálati eredmények széles körű megosztása.
• Az ökológiai termesztésre alkalmas és érdemes génbanki tételek kijelölése, vizsgálata szükség esetén felszaporítása.
• A NBGK területén lévő Agrobotanikus kert parkfenntartási feladatainak ellátása.

 

A kertészeti növények génforrásainak felszaporítása és vizsgálata a következő csoportok keretében történik:

 

1. a) Hagymafélék Csoport;
2. b) Burgonyafélék Csoport;
3. c) Gyökérzöldségfélék Csoport;
4. d) Levél- és kabakos zöldségnövények Csoport;
5. e) Káposztafélék Csoport;
6. f) Dísz-, fűszer- és gyógynövények Csoport.
7. g) Agrobotanikus kert fenntartási Csoport

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) illetve jogelődjei az intézet megalapításától kezdve teljes körű génbanki tevékenységet folytat, amiből a Genetikai Tartalékok Osztálya (GTO) jelenleg a következőket látja el:

• Gyűjtés;
• Közreadás, magcsere;
• Életképességi vizsgálatok végzése;
• Közép- és hosszú távú megőrzés;
• In situ (on farm) megőrzés;
• Dokumentáció;
• Oktatás, ismeretterjesztés, szemléletformálás.

A fenti feladatok az osztály egyes csoportjai között a következőképpen oszlanak meg.

 

Introdukciós és Magcsere Csoport:

A csoport elsődleges feladata a génbanki minták hazai és külföldi közreadásának, magcseréjének lebonyolítása (küldés, fogadás), valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetése. Az új tételek érkeztetés után az érintett szakmai osztály kompetens csoportjához kerülnek génbanki felszaporítás céljából.

A hazai társintézetek gyűjteményeiről illetve az azokban megőrzött tételek leltáráról a Nemzeti Génbank Adatbázis (NGBAB) ad képet, melynek működtetése, naprakészen tartása a csoport feladata. A növényi génmegőrzésben aktív szerepet játszó magyar résztvevők számára biztonsági duplikátum elhelyezését biztosító Országos Bázis Tárolóhoz kapcsolódó dokumentációt szintén a csoport végzi.

Magtárolási Csoport

A csoport alapfeladata a génbanki minták génbank szabvány szerinti ki- és betárolása, mozgatása, szárítása, üvegezése vagy tasakolása majd tárolása, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúrák felügyelete, működtetése.

Az intézet jelenleg összesen 7 db szárítókamrával rendelkezik, ahol a génbank szabványt alapul véve a szárítás 10-25°C-on és 10-25%-os relatív páratartalom mellett történik.

Az NBGK 16 darab hűtött kamrát működtet. A középtávú megőrzést biztosító, közvetlen génbanki célokat szolgáló aktív tárolókból (hőmérséklet ~5°C) 10 darab áll rendelkezésünkre, míg a mínusz 18°C körüli hőmérsékleten üzemeltetett és így a génbanki tételek hosszú távú megőrzését lehetővé tevő bázis kamrából 6darab áll rendelkezésre, amiből három speciális státusszal bír:

• Országos Bázis Tároló a hazai társintézetek számára nyújt lehetőséget a biztonsági duplikátum elhelyezésére;
• A Pannon Magbank bázis tárolójában a projekt során begyűjtött vadnövények mintái vannak betárolva;
• A Biztonsági Duplikátum Tároló, ami az Aggteleki Nemzeti Park egyik elhagyott tárnájában került kialakításra, a legértékesebb tételeink biztonsági duplikátumainak hosszú távú megőrzését hivatott biztosítani.

 

Magélettani Laboratórium

A csoport feladata a tárolás előtt álló, illetve a már betárolt tételek életképességének vizsgálata. Ehhez a magyar- és nemzetközi szabványok, valamint az intézet saját protokollja adnak iránymutatást. Az ellenőrző csíráztatás során minden esetben ezer mag tömegmérés is történik, és amennyiben szükséges, a vizsgálatra felkerült mintákat tisztítjuk is.

 

Dokumentációs Csoport

A csoport elsődleges feladata a génbanki tevékenység jelentős szegmensét (taxonómia, tárolási adatok, életképességi vizsgálatok stb.) lefedő intézeti gyűjtemények központi adatbázisának naprakészen tartása, valamint a nyilvántartási feladatokat segítő relációs adatbázis kialakítása, működtetése, fejlesztése. A dokumentációs rendszerben nyilvántartott gyűjtemények 57 304 tételről tartalmaznak taxonómiai, gyűjtési, tárolási, életképességi, leíró és értékelő adatokat (1. táblázat).

1. táblázat: Az NBGK teljes gyűjteményének aktuális sarokszámai

Megőrzés formája	Hasznosítási növénycsoport	Tétel [db]
Generatív	gabonafélék	21376	54118
	zöldségnövények	10737
	maghüvelyesek	9994
	ipari növények	3040
	takarmánypillangósok	2823
	fűfélék	2298
	gyógynövény	1163
	egyéb	695
	PMB vad fajok	1992
Vegetatív	hagyma-félék	209	285
	gyök- és gumós növények	76
In vitro	burgonya és vadrokon fajai	709	709
Ültetvény	dísznövények	996	2192
	fás szárú gyümölcs	1035
	szőlő	161
Összesen:		57304

„In situ” „On farm” Fenntartási Csoport

A csoport legfőbb feladata az intézet on farm hálózatának működtetése, amit a Génmegőrzési Stratégia „közreadás növelése, a genetikai erőforrások mobilizálása, terjesztése” című stratégiai célkitűzésének megvalósítása érdekében indított újra 2018 őszén 4 gazdával. A hálózat eredményességét mutatja, hogy az elmúlt években bővítettük partnereink számát, így 2024-ben 20 gazdával kezdtük meg a közös munkát (1. ábra). Célunk, hogy gazdálkodók bevonásával a génbankban tárolt tájfajtákat visszahelyezzük azok eredeti származási, termesztési körzetébe, ezáltal biztosítva a hosszú távú in situ fenntartásukat a termesztésükön, valamint a gyakorlati hasznosításukon keresztül.

A csoport feladata kiterjed a gyűjtemények fejlesztését szolgáló gyűjtő utak szervezésére és lebonyolítására, segíti a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási intézmények bemutató kertek kialakítását célzó törekvéseit, valamint aktív feladatot vállal az intézet oktatási-, nevelési feladataiban, a közvélemény szemléletformálásában (magbörzéken, egyéb szakmai rendezvényeken való megjelenéssel, intézeti látogatók szakmai körbevezetése stb.).

1. térkép: Az on farm hálózatba bevont gazdák területi eloszlása 2022-ben

A csoport segíti a helyi önkormányzatok, civil szervezetek, oktatási intézmények bemutató kertek kialakítását célzó törekvéseit, részt vesz a gyűjtemények fejlesztését szolgáló gyűjtő utak szervezésében és lebonyolításában, valamint aktív feladatot vállal az intézet oktatási-, nevelési feladataiban, a közvélemény szemléletformálásában (magbörzéken, egyéb szakmai rendezvényeken való megjelenéssel, intézeti látogatók szakmai körbevezetése stb.).

 

Pannon Magbank Csoport

A Pannon Magbank projekt 2011-2015 között futó LIFE+ program volt, melynek célja legalább 800, a Pannon Biogeográfiai régióban őshonos, tárolásra alkalmas magvú növényfaj génbanki technológiával történő megőrzése. A projekt lezárása után egy átmeneti időszakot követően 2017-ben került a GTO-hoz. A csoport feladata a gyűjtemény megőrzése, fenntartása, fejlesztése a még hiányzó fajok begyűjtésével, valamint a kapcsolódó infrastruktúra működtetése

A gyümölcs gyűjtemény

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Növények Génmegőrző Intézetének gyümölcs gyűjteményében több mint 1000 tétel, majd 3500 egyede található meg, ezen felül több mint 110 tétel szőlő. A Gyümölcstermő növények Osztálya a gyűjteménnyel kapcsolatos génbanki feladatokat teljes körűen ellátja. 

A gyűjtemények 2013-2019 között kerültek telepítésre, közel 9 hektár területen helyezkednek el. Tételeink egy részére gyűjtőutakon tettünk szert. Gyűjtőútjaink során az ország több megyéjét is bejártuk (Zala megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Tolna megye), valamint számos tételünk származik például a Zselicből, a Balaton felvidékről, Budakesziről, de határon túlról, Erdélyből is. Más gyümölcs génbankok anyagaiból is őrzünk meg tételeket, például Újfehértóról, Érdről, Angliából és Németországból is.

 

Az Osztály feladatai

A Gyümölcstermő növények Osztályának feladata a Kárpát-medencei tájfajták felkutatása, gyűjtése, majd génbanki állományban (in situ), történő megőrzése. 

Az Osztály részt vesz a Vidékfejlesztési Program keretében 2021-ben elindult pályázatban 545 gyümölcs tétellel. A pályázat célja a „Ritka és veszélyeztetett növényfajták genetikai erőforrásainak és mikroorganizmusok ex situ megőrzése” (VP4-10.2.2.-20).

Az Osztály napi feladatait képezi a gyűjtemény gondozása, fejlesztése, bővítése, fenntartása, a hiányzó tételek leszaporítása, valamint a gyűjtemény génbanki vizsgálata nemzeti és nemzetközi irányelvek szerint. Egyéb feladatok a gyűjtemény fenntartásával, vizsgálatával és a termés feldolgozásával kapcsolatban:

• gyümölcs tételek fenotípusának, genotípusának megfigyelése, kutatása, 
• a begyűjtött tételek DNS szintű genetikai vizsgálata, 
• fajtaazonosítás, diverzitás vizsgálatok, rokonsági kapcsolatok, rezisztencia vizsgálatok

 

Az osztályon különböző csoportok látják el a szakmai feladatokat:

Gyümölcsészeti Csoport 

Feladatai:

• A gyümölcs gyűjtemények fenntartása, gondozása, fejlesztése
• Kárpát-medencei tájfajták felkutatása, gyűjtése, megőrzése
• A gyümölcs gyűjtemény génbanki vizsgálata, dokumentálása
• Kapcsolattartás, összefogás, dokumentáció- és információcsere a hazai genetikai alapanyagok megőrzésével foglalkozó intézményekkel és nemzetközi génbank szervezetekkel, továbbá, az országban található genetikai tartalékokkal foglalkozó szervezetekkel, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel
• Koordinálja „A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” szóló megállapodást.

 

Szőlészeti Csoport

Feladatai:

• A szőlő gyűjtemény gondozása, fejlesztése és fenntartása.
• A Kárpát-medencében honos és meghonosodott szőlőfajták felkutatása, gyűjtése és leszaporítása.
• A leszaporított fajták génbanki megőrzése és vizsgálata, dokumentálása.
• Kapcsolattartás és szakmai konzultáció a többi, szőlőfajtákat megőrző génbankkal. 

 

 

Faiskolai Csoport

Feladatai:

• A gyűjteményből hiányzó egyedek vegetatív leszaporítása
• A szaporítóanyagok (szemzőhajtás, oltóvessző) begyűjtése, tárolása.
• A leszaporított egyedek faiskolai nevelése és nyilvántartása.

 

Gyümölcsfeldolgozó Csoport 

Feladatai:

• A gyümölcs gyűjteményben termett, leszüretelt gyümölcsök feldolgozása. Az egyes fajtákból feldolgozott minták értékelése. 
• A feldolgozott gyümölcs minták (lekvár, befőtt, aszalvány, ivólé) előkészítése érzékszervi bírálatokhoz, kóstoltatáshoz.
• Az érzékszervi bírálatok előkészítése, megszervezése, a bírálati eredmények kiértékelése. 
• A hűtőtárolóban elhelyezett friss gyümölcs minták minőségének folyamatos ellenőrzése, a szükséges mennyiségek kitárolása. 

 

A gyümölcsész megállapodás

Az osztály 2013 óta koordinálja a 2011-ben elindított „A táji adottságokhoz alkalmazkodó, a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták megőrzésében való együttműködésről” szóló megállapodást, mely a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának kezdeményezésére, az evangélikus, a katolikus és a református egyházak főpásztorai, a Vidékfejlesztési Minisztérium, a génmegőrző és tudományos intézmények, valamint a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat hozzájárulásával jött létre. 

A megállapodás keretében a génmegőrzést segítő bemutatókerteket hozunk létre, amelyek célja elsősorban az eltűnő, a Kárpát-medencében régóta termesztett fajták, illetve tájfajták fennmaradása és újrahonosodása, illetve új változatok kialakulása. E fajták elterjedésükkel genetikai alapot biztosítanak a globális klíma- (és társadalmi) változásokból, az ökológiai- és erőforrás- válságból következő helyi szintű problémák megoldásához. 

A megállapodás keretében immár több mint 250 kert született, önkormányzatok, egyházak, szervezetek tulajdonában. A párhuzamos génbanki megőrzés mellett, a megállapodás lényege, hogy a fajták a közösségek gondozásába kerülnek, ezáltal megismerhetik őket, a termett gyümölcsöket pedig a közösség javára fordíthatják. A gyümölcsök háztáji feldolgozása értékteremtő munkát tesz lehetővé a közösségek számára. Így a hagyományos művelésű gyümölcsösök, mint tájképi elemek újra a pannon táj részei lehetnek elősegítve ezzel a biológiai sokféleség fenntartását. A létrejött kertek bemutatókertként is funkcionálnak. 

A megállapodásba bekapcsolódó kerteknek segítséget is nyújtunk, ezért intézményünkben évente kétszer tartunk szakmai rendezvényeket, melyeket gyakorlati bemutatókkal, képzésekkel színesítünk, figyelembe véve a gyümölcsöskertben zajló éppen aktuális munkálatokat, mint például a metszést.

 

2021. A Gyümölcsész Megállapodás 10. jubileumát ünnepeltük.

A Taxonómiai, Biokémiai és Genetikai Vizsgálatok Osztálya 2013-ban kezdte meg működését. Létrejöttének fő célja, hogy az intézet szakmai osztályinak munkáját megfelelő szintű laboratóriumi háttér vizsgálatokkal támogassa. Az Osztály látja el/biztosítja az intézetben eltárolt és beérkezett tételek rendszertani besorolásának meghatározását is.

Az Osztályon négy szervezeti egységben folynak a mindennapi munkálatok, melyek a következők:

• Biokémiai Laboratórium
• Genetika Laboratórium
• Szövettenyésztési Laboratórium
• Taxonómiai csoport

A Biokémiai és a Genetika Laboratórium szorosan részt vesz a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a 2020-as évben meghirdetett Tématerületi Kiválóság Program két tématerületben.

Tématerületi Kiválóság Program 2020- Nemzeti Kihívások Alprogram

1. tématerület Növényi genetikai erőforrások biztonságos élelmiszer alapanyagként történő felhasználhatósága beltartalmi mutatóik vizsgálata alapján
2. tématerület Növényi genetikai erőforrások, mint a GMO-mentes, fenntartható mezőgazdaság alapjai. Rokonsági kapcsolatok, származástani viszonyok vizsgálata a klímaváltozás támasztotta kihívások tükrében.

Továbbá:

Tématerületi Kiválóság Program 2021- Nemzeti Kihívások Alprogram

 

Biokémia Laboratórium

A Biokémia Laboratórium 2017-ben kezdte meg munkáját a célból, hogy takarmányozásra alkalmas növények terméseinek beltartalmi érétkeit meghatározzuk.

A kezdetkor nedvesség-, nyersfehérje-, keményítő- és hamutartalmat, valamint nyers zsír- és olaj tartalmat határoztunk meg. 

Egy nagy lépés következett 2020-tól, amikor a Terület Kiválósági Program keretén belül lehetőségünk adódott mind az eszközparkot mind a laboratórium területét korszerűsíteni, további paraméterek meghatározására alkalmassá tenni.

A Biokémia Laboratórium feladata, hogy a Génbank tételi közül felszaporított növényi mintákból értékadó beltartalmi mutatókat határozzunk meg. Társosztályokkal való együtt működés során a laboratóriumban gabona illetve szemes termények tételeiből, kertészeti- és gyümölcstermésekből, gyógy- és fűszernövényekből végezzük az adott növénycsoportra jellemző értékek meghatározását.

Mérési módszereink megfelelnek a magyar, vagy nemzetközi szabványokban és/vagy a Magyar Takarmánykódexben előírt követelményeknek.

Beltartalmi vizsgálatokon kívül az osztály végez burgonyákból is vizsgálatokat, a felhasználhatósági szempontok alapján.

 

Alkalmazott mérések beltartalmi vizsgálatok meghatározásához

 

Minta-előkészítés:

A minta-előkészítés során figyelembe kell venni az adott növény jellegét, illetve a mérni kívánt paraméter jellemzőjét. Mintavételnél különös figyelmet kell fordítani a keveredés, szennyeződés elkerülésére, valamint a tételből vett minta reprezentatív legyen a tétel összességére nézve. A mintavételt szabványok, vagy a Magyar Gyógyszerkönyvben leírtak alapján végezzük. Ellenőrizni kell a tétel azonosítóját, minőségét és mennyiségét. A minták előkészítése a mérni kívánt paraméter meghatározásához többnyire az alábbi eszközöket használjuk:

 

Nedvesség- illetve szárazanyag tartalom meghatározás

A víztartalom az adott mintában található kémiai értelemben vett víz mennyiségét jelenti.

 

Nyersfehérje tartalom meghatározás

A meghatározás során a minta nitrogéntartalmát mérjük Kjeldahl-módszer szerint, amit fehérjetartalomra számolunk át.

 

Hamutartalom meghatározás

A hamutartalom az egyes növényi részekben lévő szervetlen anyagok mennyiségéről tájékoztat. 

 

Nyerszsir- és olajtartalom meghatározása

A növényekben található lipideket nyerszsír néven szokás összefoglalni. A nyerszsír fogalomkörébe tartozónak tekintünk minden szerves vegyületet, amelyek zsíroldó szerekben jól oldódnak. A vizsgálatot automatizált Soxhlet-extrakcióval végezzük.

A lipideket alkotó zsírsavak minőségi vizsgálatát gázkromatográffal határozzuk meg.

 

Keményítőtartalom meghatározása

A 40(V/V)%-os alkoholban oldódó, az optikailag aktív anyagok mennyiségével csökkentett, a minta savas hidrolízise után mért optikai forgatóképességből számított érték.

 

Titrálható savtartalom meghatározása

Gyümölcsök összes savtartalmának meghatározása nátrium-hidroxidos titrálással.

 

Magas nyomású folyadék kromatográf (HPLC) alkalmazása a következő összetevők mennyiségi meghatározására:

• Gyümölcs- és zöldséglevekben előforduló cukorkomponensek 
• Vitaminok: C-, B1-, B2-, B6, E- vitamin
• Almasav, citromsav, borkősav meghatározása
• Likopin és karotin meghatározás
• Fehérjéket alkotó esszenciális aminosavak

 

Gyógy- és fűszernövények illó komponenseinek és illóolaját alkotó komponenesek meghatározása gázkromatográf készülékkel

Illó komponensek meghatározása gőztér analízissel.

 

Rost tartalom meghatározás

Nyers-, neutrális-, savdetergens- és élelmi rost meghatározása Foss Fibertec készülékkel.

 

Alkalmazott mérések burgonyák minősítéséhez

 

Sütési index meghatározás:

Sütési index meghatározásnak az a célja, hogy megállapíthassuk, hogy étkezési szempontból az általunk vizsgált burgonya tétel alkalmas – e sütésre a benne található redukáló cukor mennyisége alapján. Az elszíneződött hasábok számából határozzuk meg a sütési minőséget, ami lehet nagyon jó, elfogadható és nem elfogadható kategória.

 

Redukáló cukortartalom meghatározás: 

A burgonyában lévő keményítő a tárolás során redukáló cukorrá alakul át.  Ez a paraméter tájékoztatásul szolgál az ipari felhasználhatóságról, alkalmas-e a tétel chips, hasáb, püré, pehely készítésére. Redukáló cukortartalmat kereskedelmi forgalomban kapható, a burgonyák redukáló cukortartalmának meghatározására kifejlesztett tesztcsíkkal végezzük. 

 

Főzési idő és főzés utáni konzisztencia megállapítása:

A főzési idő elteltével a főtt burgonyáról megállapítjuk, hogy főzést követően:

• egyben marad
• kicsit szétfő (megreped)
• szétfő (nagyon megreped)
• teljesen szétfő (gumó szétesik)

 

Főzés utáni elszíneződés:

Mivel a burgonyát gyakran kihűlten a főzés után hosszabb idő múlva fogyasztják, az előzők mellett különleges jelentősége van a főtt gumóhús elszíneződésének is (esztétikai jelentőség). 

Az ilyen jellegű elszíneződés elsősorban fajtatulajdonság, és a fehérhúsú fajtáknál gyakoribb. 

 

Íz-érzékszervi vizsgálatok:

Vizsgálataink során megállapítjuk többek között a főtt burgonya ízét és texturális tulajdonságait. Bírálati szempontokat állítottunk fel, mely során egy-egy tételt (az íz-érzékszervi vizsgálatok során) a következő tulajdonságokkal jellemezzük: 

1. Keménység: lehet kicsi=lágy, közepes, nagy=kemény
2. Szeletelhetőség: nehezen, közepesen, könnyen szeletelhető
3. Törékenység: darabos, morzsálódó, omlós
4. Lisztesség/Szappanosság: szappanos, lisztes-szappanos, lisztes kategóriák
5. Ízletesség: jó illetve semleges ízű, vagy rossz (minőséget rontó) íz

A lisztesség / szappanosság tulajdonság megállapításához referencia fajtákat alkalmazunk, ezeket előző évek tapasztalatai alapján választjuk ki.

 

Genetika Laboratórium

Fő feladat: a génbanki tételek DNS szintű vizsgálata.

A genetika laboratórium munkájának fő célja, hogy a betárolt és az újonnan érkezett tételeket beazonosítsuk és a rokonsági viszonyokat megállapítsuk. Továbbá a génbankban esetlegesen előforduló duplikátumokat megtaláljuk.

A növénytermesztésben és a nemesítésben is fontos szerepet játszik a növények diverzitása (sokfélesége). Régen kizárólag a határozó bélyegek alapján lehetett az egyes növényi fajokat, fajtákat elkülöníteni, mely a hagyományos rendszertan alapja. A határozó bélyegek a növények szemmel látható tulajdonságai, mint például alak, szín és méret. A genetikailag öröklődő tulajdonságok kifejeződését, azonban nagy mértékben befolyásolják a környezeti tényezők. A fajok, fajták pontos elkülönítéséhez így rendkívül fontos bizonyos genetikai vizsgálatok használata.

A XX. század második felében igen nagy mértékű tudás anyagra tettünk szert a genetika terén, melynek következtében azóta több laboratóriumi módszer is a segítségünkre van a különbségek, illetve hasonlóságok felkutatására. Ezen molekuáris marker módszerek PCR (polymerase chain reaction) technikán alapulnak. A polimeráz láncreakció olyan molekuláris biológiai módszer, mely során a DNS egy kis szakaszát (maximum 10 kb) a specifikusan kötődő oligonukleotid használatával mesterségesen megsokszorozzuk a DNS-polimeráz enzim segítségével. Az NBGK tápiószelei genetika laboratóriumában két fentebb említett molekuláris módszert alkalmazunk tételeink beazonosítására.

Az egyik az úgynevezett RAPD (Random Amplified Polimorphic DNA) olyan PCR technikán alapuló molekula marker módszer, mely random bázissorendű 10 nukleotidból álló primereket használ fel a DNS különböző szakaszainak amplifikálásához. Elterjedt, széles körben használható, mert a növény genom szekvenciáját nem kell hozzá ismerni, azonban nehezen reprodukálható, így a megismételhetőséghez pontosan optimalizált körülményekre van szükség. A vizsgálat eredményeként az egyes tételek úgynevezett „DNS ujjlenyomatot” adnak, mely a hasonlóság- illetve különbözőség mértékének megállapítását teszi lehetővé. Ezt a folyamatot úgy kell elképzelni, ahogyan az apasági vizsgálat során az édesapát vagy egy bűntény következtében annak elkövetőjét beazonosítják.

A másik molekuláris marker technika, melyet a genetika laboratóriumunkban alkalmazunk az SSR (simple sequence reapeats) módszer, mely során az eukarióta genomra nézve egyedi tandem ismétlődő szekvenciákat (mikroszateliták) sokszorosítjuk fel. Ezzel a technikával már egyetlen bázis eltérést is tudunk detektálni. Ennél a módszernél a genom teljes szekvenciáját szükséges ismerni. Azonban gyors és könnyen automatizálható.

A génbankban tárolt számos növény közül a mindennapi élelmezésben kulcsfontosságú búza és burgonya fajokat vizsgáljuk a genetikai laboratóriumban. Búzából 9000 feletti a tételszám, Burgonyából több, mint 600 tételt tárolunk intézetünkben. A búzát tekintve számos Triticum nemzetségbe sorolható faj áll rendelkezésünkre. Mind a laboratóriumi vizsgálatokban, mind a termesztésben egyre többet látjuk a vad illetve ősi búza fajok megjelenését. Ennek több oka is van, első sorban a környezeti tényezőkkel szembeni ellenállásuknak köszönhető, mely jó alanyokká teszi őket a biotikus és abiotikus stressz rezisztens hibridek nemesítésére. Továbbá a termesztésbe való bevezetésükkel növelhetjük a diverzitást. Ezért tűztük ki célul, hogy a génbankban betárolt tételeiről minél pontosabb információhoz jussunk a genetikai állomány szintjén is.

Burgonya gyűjteményünk számos közel rokon vad fajból, tájfajtából és termesztett fajtákból tevődik össze, mely kiváló alapot biztosít a molekuláris taxonómiai vizsgálatok elvégzéséhez. Rendszertanuk és származásuk felderítése egyaránt aktívan kutatott terület. Célunk a minél pontosabb faj-, és fajtaazonosítás, polimorfizmus vizsgálat, rokonsági kapcsolatok feltárása a tárolt tételeknél.

 

Szövettenyésztési Laboratórium

A génbankban bizonyos növényfajokat vegetatív módon tartunk fenn. Ezek egy része, mint például a burgonya hajtástenyészet formájában a Szövettenyésztési Laboratóriumban található. A burgonya génbank működése egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, az itt dolgozó Heszky László professzor dolgozta ki a hosszútávú in vitro megőrzés metodikáját – hazánkban elsőként – melyet azóta is alkalmazunk.

Jelenleg közel 650 burgonya és vad rokon faj tételét őrizzük meg ily módon. Főként régi, ma már termesztésből kiszorult fajták, esetenként tájfajták alkotják a gyűjtemény gerincét, de megtalálható a jelenleg termesztésben lévő fajták egy kisebb hányada is. A vadfajok az USA wisconsini burgonya génbankjából származnak, de vannak tételek a perui Nemzetközi Burgonya Központból is.

Az egyes növénykék 3,7 dl-es, műanyag tetővel ellátott üvegekben vannak. A széleskörűen elterjedt MS táptalajt alkalmazzuk, melyben megtalálható minden számukra fontos tápelem. Mesterséges megvilágítás mellett, kontrollált, állandó hőmérsékleten történik a növekedés és a hosszútávú fenntartás. Ilyen körülmények között átlagosan körülbelül egy-másfél évig élnek a növények. Természetesen pusztulásuk előtt átoltásra kerülnek friss táptalajra és a ciklus kezdődik elölről.

Évről-évre a gyűjtemény számos tétele kitermesztésre kerül. Első évben cserepekben a vetőgumó előállítása történik meg, majd második évben a szántóföldi felszaporítás. Ekkor zajlik a virágzó növény, a gumó és a fénycsíra teljeskörű morfológiai leírása, illetve a Biokémia laboratóriumban az ízérzékszervi és beltartalmi vizsgálat.

 

Taxonómiai csoport 

A növények rendszerezésének igénye már több száz éve felmerült, hiszen az egyre több felfedezett, megismert élőlény között csak így lehet eligazodni. Fokozottan igaz ez a kultúrfajokra, mivel az ember nemesítő munkája a legtöbb esetben nagy fokú változatosságot hozott létre. Ezen feladat elvégzésére számos kiváló botanikus, agrobotanikus vállalkozott, általában egy-egy faj vagy nemzetség feldolgozása köthető egy-egy tudós nevéhez. A 20. században két fő agrobotanikai iskola bontakozott ki. Az egyik a Szovjetunióbéli Vavilov Intézet (WIR) bázisán, míg a másik Németországban, a gaterslebeni Leibniz Növénygenetikai és Kultúrnövény Kutatóintézetben (IPK). Mindkét intézetnek kiemelkedő növénygyűjteménye van, mely alapfeltétele a minél szélesebb körű klasszifikációnak. Főként az itt született monográfiák alapján zajlik a jelenkor taxonómusainak mindennapi munkája, a termesztett fajok estében.

A rendszerezés alap egysége a faj. Azonban a kultúrfajok esetében a nagyobb hangsúly a faj alatti kategóriákon, a változatcsoporton, a változaton és a formán van. Ezen rangokkal lehet tudományosan leképezni a meglévő morfológiai változatosságot. Minden egyes tudományos név egy igen tömör definícióként értelmezhető, mely számtalan tulajdonságot takar. Egyértelmű és egységes, így jól alkalmazható a tudományos munka során szerte a világon.

A Taxonómiai csoport az intézetben megőrzött, illetve a frissen – akár gyűjtés, akár magcsere által – bekerült vad és termesztett fajok mintáinak taxonómiai azonosítását, besorolását végzi a lehetséges legkisebb taxonómiai egységig. Tehát feladata az esetlegesen hibás nevek korrigálása és a lehető legteljesebb kiegészítése morfológiai bélyegek alapján. A keletkezett adathalmaz az intézmény adatbázisában kerül rögzítésre.

A Génforrások hasznosításának Osztálya a következő szervezeti egységben végzi feladatait:

• Termelési koordinációs Csoport
• Létesítmény üzemeltetési Csoport

 

Az Osztály napi feladatait képezi többek között a mezőgazdasági gépek, eszközök karbantartása, javítása, szervizelése. A zöld területek, parkok folyamatos karbantartása (fűnyírás, fűkaszálás). A többi szakmai osztállyal való együttműködések, segítségnyújtás (locsolás, permetezés, talajmunkálatok) az osztályok számára. Az épületekben a tisztaság és a megfelelő higiénia fenntartása.

 

A Termelési koordinációs Csoport főbb feladatai:

• Az NBGK szakmai feladatainak ellátásához szükséges technikai feltételek biztosítása.
• A szabadföldi kísérletek helyének kijelölése vetésforgó biztosításával.
• Az adott növények igényeinek megfelelő tápanyag-visszapótlás a szakmai osztályok által megadott szempontok alapján.
• A szabadföldi és üvegházi kísérletek vetéséhez, gépi növényápolásához, növényvédelméhez és betakarításához szükséges személyi és technikai feltételek biztosítása.
• A jóváhagyott termelési terv szerint a kutatásra időlegesen nem használt területek kiegészítő termelési tevékenység útján történő hasznosítása.
• A kísérleti és kiegészítő termeléshez szükséges anyagok, eszközök (vetőmag, műtrágya, szerves trágya, növényvédőszer, üzem- és kenőanyag,) biztosítása.
• A területen folyó gazdálkodási feladatok ellátásához szükséges személy- és tehergépjárművek, erő- és munkagépek üzemeltetése és fenntartása ésszerű, takarékos költséggazdálkodással (karbantartás, javítás, műszaki vizsgáztatás).
• A NBGK területén folyó tájfajta fenntartási, vetőmag termesztési és tisztítási munkák személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása.
• A vetőmagvak tisztításának, kikészítésének végzése, a fémzároltatás megszervezése.
• A vetőmag szaporítással kapcsolatos nyilvántartások vezetése.
• A termeléssel és üzemeléssel kapcsolatos nyilvántartások naprakész vezetése és az előírt adatszolgáltatások határidőre történő teljesítése.
• A rét-, legelő- és erdőgazdálkodás szervezése, irányítása, az ezzel kapcsolatos adminisztratív teendők ellátása.
• A raktár és magtár szakmai munkájának irányítása, ellenőrzése.
• A NBGK ökológiai termesztési tevékenységének koordinálása, fejlesztése. 
• Az éves ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatok ellátása.

 

 

A Létesítmény üzemeltetési Csoport főbb feladatai:

• A központ épületeinek és berendezéseinek karbantartása, állagmegóvása, fejlesztése.
• A fejlesztésekhez szükséges előzmény feladatok lebonyolítása (terveztetés, ajánlatkérés, szerződéskötés, anyagbeszerzés)
• Az üzemeltetési feladatokkal kapcsolatos (villamos energia, víz, hulladékgazdálkodás, szennyvíz-kezelés, környezetvédelem), fogyasztási adatok elemzése, intézkedések megtétele.
• Szennyvíztisztító telep megfelelő működésének koordinálása, hatékonyság ellenőrzése mintavételekkel
• Kötelező adatszolgáltatások benyújtása az illetékes Hatóságok részére
• A létesítménybiztonsághoz kapcsolódó tűzoltó készülékek és tűzcsapok készenlétben tartása a jogszabályoknak megfelelően
• Szerződés megkötése esetén az Osztály vezetője intézkedik a beszerzett eszköz átvételéről, és az üzemeltetésről.
• Az épületek, gépek és berendezések üzemeltetése során felmerülő, a karbantartó személyzettel elvégeztethető javítás elrendelése. 
• Mezőgazdasági gépek szervizelése, karbantartása
• Vész-aggregátorok készenlétben tartása, szervizelése, alapkarbantartása
• Mezőgazdasági gépek és berendezések üzemanyaggal történő feltöltése a telepi tartályokból
• Műszaki-technológiai rendszerek, berendezések működtetése.
• Az NBGK teljes területének és épített értékeinek felügyelete és a napi karbantartási munkák elvégzése. A munkákhoz szükséges anyagok és eszközök beszerzése
• Az intézmény munkavállalói részére megszervezi a munkavédelmi, tűzvédelmi oktatást külső szakértő bevonásával.
• A takarító személyzet és karbantartók napi munkájának kiosztása és teljes körű ellenőrzése és felügyelete.
• A központ parkjainak és zöldterületeinek ápolása, fenntartása.