A rendezvényt Dr. Nagy István agrárminiszter nyitotta meg. Beszédében szólt a nyúlhús értékéről és a hazai fogyasztást ösztönző kampány most jelentkező sikereiről. Miniszter úr az ágazati fejlődés exponenciális növekedését várja, melyhez fejlesztések és beruházások tervezését kérte az ágazat szereplőitől.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid rektorhelyettes kiemelte a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának az elmúlt időszakban megfigyelhető erősödését: a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács idei éves közgyűlését a MATE Gödöllői Campusán tartotta, együttműködés jött létre a MATE és a Hycole Kft. között a húsnyúl genetikai potenciál javítására, a MATE néhány nyúlfajtának a tenyésztő egyesülete is lesz. Tudományos és ágazati siker Dr. Szendrő Zsolt MTA rendes taggá választása – aki az NBGK jogelőd intézetében kezdte pályáját és 17 évig Gödöllőn dolgozott – és a MATE erős publikációs tevékenysége a nyúltenyésztés területén.
A délelőtt folyamán Dr. Hullár István elnökletével hat előadás hangzott el. A kokcidiózis és a bélférgesség évszaktól függően ma is jelen van a telepeken, erről és a védekezésről szólt Demeter Csongor előadása. Mayer András a lignocellulóz takarmányozási felhasználását mutatta be. Érdekes a nyúl terápiás célú használata: Képes csökkenteni a kisiskolások szorongását? – ez volt Dr. Molnár Marcell előadásának a témája. Vajon az egészségesek és a látássérültek hasonlóan választják ki a terápiás nyulakat? Erre Suba-Bokodi Éva előadása adott választ. Dr. Atkári Tamás bemutatta, hogy az elhullás csökkentését célzó szelekciós lehetőségek közül a 21 napos alomsúly volt a leghatékonyabb tulajdonság. Hogyan hatott a háziasítás a nyulak fészekanyag választására? – ezt tudtuk meg Bárdos Boróka előadásából.
Délután Dr. Bodnár Károly vezetésével öt előadást tartottak. Dr. Posta János a hazai húsnyúl fajták teljesítményvizsgálatáról adott képet. A genetikai változatosság és a különféle beltenyésztési együtthatók kapcsolatáról Dr. Nagy István tájékoztatott. Dr. Benedek Ildikó arról szólt, hogyan hat a genetikai háttér és a stressz az üregi nyúl fészeképítésére. Intézetünkből Dr. Eiben Csilla és Dr. Molnár Tamás volt jelen „A magyar óriás nyúl gödöllői állományának genetikai felmérése és kapcsolata a termeléssel„ című előadással. Dr. Matics Zsolt kétféle takarmány hatásáról számolt be az anyanyulak termelésére és parazitás fertőzöttségére.
A tavaly először tartott, akkor sikeres kerekasztal beszélgetésre idén is sor került az előadások után. A levezető elnök Juráskó Róbert, a résztvevők Sándor Ferenc, Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, Johann Gerber és Dr. Atkári Tamás, a téma pedig „a nyúlágazat aktuális helyzete” volt. Bevezetőül Juráskó Róbert foglalta össze az ágazat 2021. évi eredményeit és kihívásait.
Szólt a Covid járvány okozta korlátozások miatti nyúlhús-kereslet jelentős visszaeséséről, a készletek felhalmozódásáról, az átvételi és értékesítési árak csökkenéséről. A takarmány alapanyagok és kész takarmányok 2021. évi drasztikus áremelkedése tovább nehezítette az ágazat helyzetét. Ugyanakkor komoly segítség jött az Agrártárcától, tenyésznövendék nyúl támogatás, fogyasztásösztönző kampányok, valamint vakcina és a feldolgozók közvetlen támogatása által. Legnagyobb kihívás ezután várható a további takarmány és energia áremelkedések, az orosz-ukrán háború, az antibiotikum felhasználás korlátozása és a szigorodó állatjóléti elvárások („End of cage age”) miatt. Fontos, hogy elindult az európai nyúlhús termelők összefogása, idén – hazánkat is beleértve – tíz ország részvételével létrejött az ERA (European Rabbit Association), amely a nyúltenyésztők érdekeit képviseli. Céljuk a vágónyúl termelés minimális állatjóléti követelményeinek meghatározása és elfogadása. 2021-ben központi teljesítményvizsgálat volt a hazai húsnyúl fajtákkal (eredmények a NÉBIH honlapján) és tavaly 9,5%-kal sikerült tovább növelni a belföldi nyúlhús fogyasztást.
