A Haszonállat-fajtavédelmi Osztály legfontosabb feladatai a haszonállatok fajtavédelme, in vivo génbanki tevékenység, fajtabemutató tevékenység valamint génmegőrzési-tenyésztési koordinációs feladatok ellátása.

A Haszonállat-fajtavédelmi Osztály csoportjai: 

1. Haszonállat-génbanki csoport

A csoport főbb feladatai:

•  Magyar baromfi génbankok in vivo fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése, magyar baromfitenyésztési génbanki hálózat szervezése és felügyelete, részvétel az in vitro génbank kialakításában és működtetésében.
• A Kárpát-medencében őshonos vagy honosult, különösen veszélyeztetett egyéb haszonállatfajták génbanki állományainak (magyar juh- és kecskefajták), ill. bemutató állományainak (szamár, szarvasmarhafajták, sertés, ló) kialakítása, fenntartása.
• Magyar óriásnyúl génbankjának fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése, a nyúltenyésztési génbanki hálózat szervezése és felügyelete.

 

2. Haszonállat-fajtavédelmi és génmentési csoport

A csoport főbb feladatai:

• Hazai és nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és szervezési feladatok ellátása az őshonosként védett magyar haszonállatfajták védelme és az érintett hazai tenyésztő szervezetek támogatása érdekében.
• Génmegőrzési koordinációs feladatok ellátása: szakmai koordináció a génbankok, a tenyészetekben végzett génmegőrzés és a fajták hasznosítása terén; illetve szervezeti koordináció minisztériumi háttérintézményként a hatóságok és szakmai szervezetek, tenyésztők és hasznosítók között.
• A magyar haszonállat-tájfajták felderítése, leírása, génbanki állományaik kialakítása és hasznosítása (génmentés), beleértve a terepi vizsgálatok végzését a Kárpát-medencében, részvétel más nemzetközi génmegőrzési együttműködésekben.
• Országos programok kidolgozása és szervezése az őshonosként védett magyar haszonállatfajták védelmére és hasznosítására; igény szerinti tenyészállat-előállítás, -kihelyezés, -forgalmazás

 

3. Termőterület hasznosítási csoport

A csoport főbb feladatai:

• Az NBGK HGI művelésében lévő szántó és kaszáló művelési ágban lévő termőterületek hasznosításának kialakítása, és működtetése, takarmányalapanyag-előállítás. Feladata a termelés szervezése, dokumentálása, vetéstervek előkészítése és egyeztetése, a takarmányalapanyag-termelés ellenőrzése és az előírt adatszolgáltatások végzése.
• Az NBGK HGI génmegőrzési alaptevékenységének végzéséhez szükséges takarmányfejlesztés elméleti és gyakorlati ellátása, kiemelten a baromfifajok, fajták és korcsoportok, ill. a házinyúl – fajták és korcsoportok részére, továbbá a különböző HGI-ben folyó baromfikísérletek takarmánnyal való ellátása, valamint takarmányértékesítés. Feladata továbbá a HGI takarmánykeverőjének és a hozzá kapcsolódó szójafeldolgozó üzem működésének irányítása, a génbanki őshonos állományok takarmánnyal való ellátása saját termesztésű termények- és GMO-mentes szója feldolgozásával, saját receptúrák alapján.

 

A Haszonállat-génmegőrzési Intézet a génmegőrzési koordinációs feladatok első lépései között kidolgozta a haszonállat-géntartalékok védelmi rendszerét, felállította a génbank-génvédelem-génmegőrzés hármas egységét, amelyet a génmentés tesz teljessé. Ez a rendszer egységesíti a szakirodalomban előforduló különböző elnevezéseket, és lefedi a géntartalék védelem teljes struktúráját. Ennek lényege a haszonállatok genetikai erőforrásának megőrzése, fenntartása, gyűjtése, védelme, nyilvántartása, és hasznosításának lehetővé tétele a genetikai sokféleség megőrzése érdekében. A haszonállat-géntartalékok védelmi rendszere alrendszerekből piramisszerűen épül fel, melyek között szakmailag indokolt átjárhatóságot kell teremteni mindkét irányba.

A rendszer legbelső elemei a génbankok, amelyek kizárólagos feladata a genetikai információs készlet megőrzése. Alapvető módszerei az in vivo (élő állapotban) és in vitro (laboratóriumi körülmények között mély hűtve). A génbanki megőrzés – annak kiemelt fontossága miatt – kizárólag állami feladat lehet, amely csakis állami tulajdonban lévő intézményekre bízható.

Az in vitro génbankok szaporítóanyagok, DNS- vagy szövetminták fagyasztásos tárolására egyes intézményekben működő szaporodásbiológiai és molekuláris genetikai laboratóriumok alkalmasak, amellyel a HGI is rendelkezik.

A HGI in vivo baromfi génbankjában élő állapotban összesen öt baromfifajt tartunk fenn, ezen belül 14 baromfifajtát, melyeket nagyon szigorúan meghatározott tenyésztési stratégiát követve szaporítunk.

A génvédelemi munkát a regisztrált elit tenyésztők látják el.  A fenntartás és szaporítás természetes, élő állapotban (in vivo) az eredeti élőhelyen (in situ) történik, követve a tenyésztőszervezet által előírt tenyésztési programot, melynek végrehajtását a tenyésztő szervezetek irányítják és felügyelik. Idetartoznak a tenyésztésben fenntartott fajtatiszta egyedek és állományok, nukleusz állományok, fajtafenntartó állományok. A fajták fennmaradása annál biztonságosabb, minél több helyen, egymástól földrajzilag is elkülönülve tartanak fajtatiszta állományokat. Jelenleg 55 elit tenyésztő 190 tenyészetben tart hagyományos baromfifajtákat. Az elit tenyésztők között szerepelnek költségvetési intézmények, nemzeti parkok, helyi vállalkozások, családi gazdaságok. A génvédelem keretében tenyésztésben fenntartott fajtatiszta egyedek és állományok a géntartalék védelem és fajta-hasznosítás alapját jelentik.

A géntartalékok hosszú távú, biztonságos megőrzéséhez elengedhetetlen, hogy hagyományos haszonállat fajtáink újra köztenyésztésbe kerüljenek, és termékként is hasznosítva legyenek. A génmegőrzés ezt a törekvést igyekszik megvalósítani. Ebben a kategóriában a megengedett a haszonállatok tovább szaporítása és hasznosítása, árutermelésre, adott esetben haszonállat előállító keresztezésre is használható szaporító és termék-előállító állományok létrehozása, a géntartalék-védelem alapvető szempontjainak figyelembevételével. Magában foglalja tehát az állomány eredetiségének megtartását, hasznosítását, helyreállítását (ha szükséges) és létszámának vagy minőségének fejlesztését termelés közben.

A génmentés a géntartalékok védelmi rendszerét kiegészítő elem, magába foglalja az eredeti élőhelyen, természetes körülmények között még fellelhető parlagi állományok, a védelem alatt nem álló, veszélyeztetett, értékes génállományok felkutatását, génbanki megőrzés alá helyezését, in situ védelmét, és adott esetben bevitelét a tenyésztésben fenntartott azonos fajtatiszta állományokba (elsősorban vérfrissítés céljából), a jellemző, természetes tulajdonságok megtartása érdekében. Továbbá elősegíti, hogy a rendszerben nem szereplő, védelem alatt nem álló genetikai értékek – helyi fajta, tájfajta, fajtaváltozat, fajtatípus – köztenyésztésben maradjanak, önellátásra, illetve árutermelésre (elsősorban helyi piacokon) hasznosuljanak.

A génmentési programok során felkeresünk olyan, a Kárpát-medencében lévő településeket, tanyákat, ahol még a hagyományos agrártermelési rendszereket és a hagyományos haszonállatfajtákat alkalmazzák. Örömteli, hogy az erdélyi és kárpátaljai falvakban sokhelyütt fennmaradt a hagyományos paraszti életforma, és a gazdálkodás ma is sokszínű. Az „in libro conservatio” a génmentés egyik eszköze, amely mindezt írásos formában örökíti meg. A HGI jelenlegi génbanki baromfi állományának felszaporítása is hasonló rejtett értékekre alapozva, azokat felkutatva és begyűjtve kezdődött el, mintegy húsz évvel ezelőtt.

A génmentési útjaink során feltérképezzük a paraszti életformák jelenét, a haszonállatok elterjedését, a fellelhető fajokat és fajtákat, tájfajtákat, változatokat. Útjaink során fotókat készítettünk, és rögzítjük a felvétel pontos helyét. Az így elkészült adatbázis hasznos segítséget nyújt a későbbi génmegőrzési, génmentési munkákban, valamint a génbankokban fenntartott haszonállatok vérfrissítését célzó programokban.

A Génmegőrzés-tudományi és Kisállattenyésztési Osztály legfontosabb, hosszú távú kutatási stratégiai célkitűzése a haszonállat-fajtavédelemhez, génmegőrzéshez, génbanki tevékenységhez és baromfi-, nyúl-, hal- valamint méhtenyésztéshez kapcsolódó kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenység. Prioritást élvez az in vivo génbanki állományokhoz, valamint az in vitro génmegőrzéshez és a kisállattenyésztéshez kapcsolódó alap-, valamint alkalmazott kutatás és fejlesztés. Kiemelt feladat a génbanki állományok hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata (hungarikum termékek; faluprogramok; fenntartható, ökológiai gazdálkodás, stb.), valamint a magyar haszonállat-tájfajták felderítését, és új génbanki állományok kialakítását célzó kutatási tevékenység.

• A fenti szakterületeken végzett biológiai (genetikai, szaporodásbiológiai, élettani) alapkutatások, a környezetbarát és ökológiai szemléletű mezőgazdasággal összefüggő állattenyésztési, tartási és takarmányozási alkalmazott kutatások, valamint kereskedelmi vonalakkal történő összehasonlítások.
• Az osztály szakterületéhez tartozó nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, ápolása és nyilvántartása.
• Az In vitro Baromfi Génbank fenntartása és fejlesztése.
• Őshonos háziállat fajok és fajták in vitro szaporítóanyag tárolásának fejlesztése.
• Hazai és nemzetközi kutatási kapcsolatok kialakítása egyetemekkel, kutatóintézetekkel, tenyésztőkkel, nemzeti park igazgatóságokkal, szakmai szervezetekkel.
• A génbanki állományok jellemzését, hasznosítását és termelésbe vonását, hungarikum termékek előállítását, GMO-mentes takarmányok kidolgozását és alkalmazását célzó alap- és alkalmazott kutatások és kísérleti fejlesztések.
• A magyar haszonállat-tájfajták felderítését, leírását, hasznosítását, és új génbanki állományok kialakítását célzó kutatási tevékenység, beleértve a terepi vizsgálatok végzését a Kárpát-medencében és más nemzetközi együttműködések keretében.
• Együttműködés a nemzeti park igazgatóságokkal, a védett és veszélyeztetett fajok fajmegőrzési programjaiban.
• A klímaváltozás negatív hatásainak kivédését célzó vizsgálatok, őshonos fajtáink bevonásával.
• Az elért eredmények publikálása hazai és nemzetközi konferenciákon, szaklapokban, különféle szakmai fórumokon.

 

A HGI-GKO keretében működő egységek:

 

1. Genetikai és Szaporodásbiológiai Kutatócsoport

 

a. Genetika munkacsoport

Alaptevékenységhez kapcsolódó, egész évben ellátandó általános feladatok:

Módszertani fejlesztés az in vitro és in vivo génmegőrzésben, amely a genetikai erőforrásokkal való gazdálkodást támogatja; a megőrzésre kerülő egyedek, családok és minták meghatározására irányul, minden őshonos állatfajban és fajtában.

• • DNS és szövetbank kialakítása őshonos juh, kecske, szarvasmarha, magyar kutya és ló fajokra és fajtákra
  • Ivarmeghatározás, eredetvizsgálatok különféle fajokon és fajtákon.
  • Házityúk diverzitás kutatási program
    • állományváltozás 
    • SNP marker vizsgálatok
    • SNP detektálási módszertan kidolgozása 
  • Pannon méh diverzitási kutatási program 
  • Pannon méh családszerkezet kutatási program 
  • Kutya diverzitási program, SNP marker vizsgálatok
  • Baromfi eredet ellenőrzés kutatási program 
  • Magyar óriás nyúl populáció genetikai vizsgálata
  • Az elért eredmények disszeminációja. 
  • Oktatási feladatok ellátása: 
    • MATE: Genetikai gyakorlatok tartása
    • MSc, PhD hallgatók képzése
    • További hazai és nemzetközi együttműködések kialakítása, amely a génmegőrzéshez, a genetikai diverzitás megőrzéséhez kapcsolódik.  

 

b. Ivarszerv-transzplantációs munkacsoport

Alaptevékenységhez kapcsolódó, egész évben ellátandó általános feladatok: 

Módszertani fejlesztés az in vitro génmegőrzésben, amely a baromfi nőivar bevonására irányul. 

• Az őshonos tyúkfajtáinktól ivarszervek gyűjtése, vitrifikálása és eltárolása a baromfi in vitro génbankban.  
• Új kombinációk kialakítása. A már kidolgozott donor / recipiens párosításokban beültetés elvégzése, az ivarszervi-kiméra tyúkok felnevelése és az utódok genetikai tesztelése. 
• Az ivarszerv szövetek átültetését követően a felnőtt állatok mesterséges termékenyítése.
• Víziszárnyas fajokon a transzplantációs módszer alkalmazásának fejlesztése.
• Az elért eredmények disszeminációja. 
• Oktatási feladatok ellátása: 
  • MATE: Általános szaporodásbiológia előadások és gyakorlatok megtartása 
  • ÁTE: Szülészet tantárgy keretén belül madár szaporodásbiológiai gyakorlat tartása
  • MSc, PhD hallgatók képzése
  • További hazai- és nemzetközi együttműködések kialakítása, amely a génmegőrzéshez, a genetikai diverzitás megőrzéséhez kapcsolódik.

 

c. Embrionális őssejt munkacsoport

Alaptevékenységhez kapcsolódó, egész évben ellátandó általános feladatok: 

Módszertani fejlesztés az in vitro génmegőrzésben.

• Baromfi ősivarsejt vonalak izolálása, felszaporítása, fenntartása, a sejttenyészetek jellemzése, mélyhűtése és eltárolása a Génbankban. 
  • Őshonos tyúkfajták és magyar lúd ősivarsejt vonalak izolálása, felszaporítása.
  • A sejttenyészetek jellemzése, mélyhűtése és eltárolása a Génbankban. 
  • Magyar parlagi gyöngytyúk ősivarsejtjeinek izolálása és a tápoldat összetevőinek optimalizálása.

• Az ősivarsejtek befogadására alkalmas steril recipiens előállításával kapcsolatos vizsgálatok végzése.
• Az elért eredmények disszeminációja. 
• Oktatási feladatok ellátása: 
  • MSc, PhD hallgatók képzése
  • További hazai- és nemzetközi együttműködések kialakítása, amely a génmegőrzéshez, a genetikai diverzitás megőrzéséhez kapcsolódik.  

 

d. Szaporodásbiológiai munkacsoport

Alaptevékenységhez kapcsolódó, egész évben ellátandó általános feladatok: 

A Baromfi in vitro Génbank fenntartása, üzemeltetése és fejlesztése.

• Spermabank fejlesztés és az azzal kapcsolatos kutatások.
  • Az in vitro génbankban tárolt minták mennyiségének növelése. 
  • A meglévő ondómélyhűtési technikák fejlesztése, faj- és fajtaspecifikus mélyhűtési protokollok kidolgozása. 
• Spermabanki adatok kezelése, nyilvántartása
• Az ondómélyhűtés eredményességének javítása az ondósejtek antioxidáns kapacitásának növelésével. 
• Multifunkcionális membránteszt fejlesztése
• A lúd ondójának mycoplasma mentesítésével kapcsolatos vizsgálatok.
• A Pannon méh ondómélyhűtésének kidolgozásában való részvétel
• A magyar kutya fajták ondómélyhűtésében való részvétel
• VP2 támogatás feladatainak megvalósítása
  • Az elnyert támogatásban vállalt ütemterv alapján az őshonos baromfifajok és fajták ondómélyhűtésének elvégzése. 
• Baromfitelep állategészségügyi ellátásban való részvétel
• Az Állategészségügyi Hatóság számára a mintavételek biztosítása, szükség esetén azokban való részvétel.
• Az elért eredmények disszeminációja. 
• Oktatási feladatok ellátása: 
  • MATE: Általános szaporodásbiológia és Mesterséges termékenyítés tantárgyak keretében előadások és gyakorlatok megtartása
  • ÁTE: Szülészet tantárgy keretén belül madár szaporodásbiológiai gyakorlat tartása
  • MSc, PhD témavezetés
  • Középiskolai tehetséggondozás

 

2. Agrárökológiai és Génmegőrzési Kutatócsoport

 

a. Takarmányozási munkacsoport

Alaptevékenységhez kapcsolódó, egész évben ellátandó általános feladatok:

• A génbanki állományok takarmány alapanyagainak, valamint a késztápok mintázása, előkészítése, érzékszervi bírálata, beltartalmi vizsgálata.

• Termékvizsgálatok
  • Őshonos baromfifajok fajtánkénti tojásvizsgálata; a fizikai paraméterek, valamint a táplálóanyag tartalom meghatározása.
  • Húsvizsgálatok 
    • Csepegési veszteség, szárazanyag, nyershamu, nyersfehérje és nyerszsír tartalmának mérése.
    • hús porhanyósság, hús pH és vezetőképesség, tojáshéj-szilárdság, valamint a termékek színvizsgálata.

A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály elsődleges feladata a hazai pannon méh génmegőrzésében való szerepvállalás, valamint aktuális méhészeti kutatások, és feladatok végzése. Az osztály munkatársai részt vesznek továbbá a méhészeti oktatásban is, egyetemi képzések, ill. továbbképzések terén elméleti és gyakorlati órák megtartásával. 

Az osztály főbb feladatai az alábbi méhészeti területekhez kapcsolódóan:

1. Génmegőrzés, fajtafenntartás, méhtenyésztés
   A Pannon méh fajtavédelméhez, génmegőrzéséhez, génbanki és tenyésztési tevékenységéhez kapcsolódó koordinációs feladatok, fenntartási, kutatási, oktatási és ismeretterjesztő tevékenység, fajtavédelem szervezése.
2. Méhészeti termékek és vizsgálatuk
   A méz és egyéb méhészeti termékek minősítési eljárásainak kidolgozása, minőség- és eredetvizsgálatok végzése.
3. Méhlegelő és megporzás
   Nektártermelési- és méhlátogatottsági vizsgálatok.
4. Méhegészségügy, méhbetegségek
   Saját méhes mintáinak és megrendelésre érkező méhminták méhegészségügyi vizsgálata.
5. A méhészet története, oktatása, bemutató méhészet
   Bemutató méhészet és Méhészeti Gyűjteménytár működtetése, csoportok, látogatók szakmai tájékoztatása.
6. Méhek kezelése, méhészeti technológia
   Saját méhállomány fenntartása, kezelése elsősorban kutatási céllal.
7. A Méhészeti Park szakmai felügyelete
8. Kapcsolatépítés, -kialakítás, fenntartás, publikálás

• • Hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása egyetemekkel, kutatóintézetekkel, tenyésztőkkel, szakmai szervezetekkel. 
  • Az elért eredmények publikálása hazai és nemzetközi konferenciákon, szaklapokban, különféle szakmai fórumokon.

 

A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály részlegei:

 

1. Méhészeti Kutatócsoport

 

A kutatócsoport feladatai a méhészeti termékek vizsgálata, a méhek táplálék ellátottságának és táplálék minőségének vizsgálata (pollencsomók, valamint a méhlegelő növények mézelési értékének vizsgálata) alapkutatásként, megbízási munkák és pályázatok keretében.

Kutatási projektjeink és megbízási munkáink

• A csoport egyik fő kutatási alaptevékenysége az ismert magyarországi fajtamézek mézprofiljának leírása és ehhez kapcsolódóan adatbázis létrehozása. A Magyar Méhészeti Nemzeti Program keretében 2013-2016 között elkezdtük az akácméz mézprofiljának vizsgálatát. Ebbe a kutatásba folyamatosan további fajtamézeket vonunk be.
  
• A méhek táplálék ellátottságának és táplálék minőségének vizsgálatához kapcsolódóan 2019-től virágporcsomók pollenösszetételének meghatározását végezzük.
  
• Méh–toxicitás („méhártalmatlansági”) vizsgálatokat megrendelésre végzünk, amely különböző készítmények (pl. általában növényvédőszernek nem minősülő növénykondícionáló szerek) méhekre gyakorolt hatásának tesztelését jelenti laboratóriumi körülmények között. Ezek a vizsgálatok általában a készítmények forgalomba hozatalának engedélyeztetéséhez szükségesek. 
• A méhlegelő növények mézelési értékének vizsgálata már 2000 előtt is folyt az intézményünkben. E régi hagyományok nyomdokaiban jelenleg a méhlegelő növényfajok 24 órás nektártermelésének, méhlátogatottságának és endogén nektárszekréciós ritmusának vizsgálatát végezzük alapkutatásként és szolgáltatásként is. Ez a vizsgálat kiegészülhet a nektárium szövettani felépítésének vizsgálatával és szükség esetén egyéb szövettani vizsgálatok elvégzésével.

 

Alaptevékenységekhez kapcsolódó feladatok

• A Méhészeti Termékvizsgáló Laboratóriumban különböző méhészeti termékek vizsgálatát végezzük, kutatási céllal és megrendelésre egyaránt. Ennek során elsősorban különböző botanikai és geográfiai eredetű mézeket, valamint viaszmintákat analizálunk az alábbiak szerint:
  
  • Mézminták érzékszervi vizsgálata
  • Mikroszkópos vizsgálat és pollenanalízis a mézfajta botanikai és geográfiai eredetére vonatkozóan
  • A mézminták különböző fizikai és kémiai paramétereinek meghatározása
  • Pollencsomók növényfaji összetételének vizsgálata
  • Méhviasz paraffin tartalmának meghatározása
• A Méhészeti Laboratórium 2001. július 19-én nyílt meg. Jelenleg az akác és facélia mézek mézprofiljának meghatározása folyik komplex (érzékszervi, fizikai-kémiai és pollenanalízist magába foglaló) vizsgálatokkal.
• A növényfajok azonosításhoz szükséges pollen referencia gyűjtemény készítése és folyamatos frissítése, bővítése alaptevékenységünk a méhlegelő témakörhöz kapcsolódóan.

 

2. Méhészeti és méhtenyésztési csoport

 

A csoport feladata a pannon méh génbanki állományának kialakítása és fenntartása, továbbá génmegőrzési, tenyésztési koordinációs feladatok és a fajtafenntartáshoz kapcsolódó tevékenységek.

Kutatási projektjeink és megbízási munkáink

• A fajtafenntartáshoz kapcsolódóan a feladatok szerves része a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesület (MMOE) tagjaként tevékenykedő anyanevelők tenyészcsaládjainak ellenőrzése, szakintézeti vélemény kiadása a fajtabélyeg vizsgálatok alapján.
  
• A pannon méh génbank kialakításához, genetikai alapon történő fajtajelleg meghatározásához kutatásaink a genetikai diverzitás vizsgálatokra irányulnak. A genetikai markerek megkeresése a későbbiekben lehetővé fogja tenni a pannon méh DNS alapú meghatározását.
  
• Célunk kutatás keretében a méhanyák teljesítmény vizsgálata és a méhanya mesterséges termékenyítési módszer adaptálása majd alkalmazása a méhtenyésztésben. Ezen munkákhoz kapcsolódóan folyamatban van az in vitro ondótárolás módszereinek kidolgozása és fejlesztése.

Alaptevékenységekhez kapcsolódó feladatok

• A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály saját méhállománya biztosítja a kísérletek elvégzéséhez a méheket, melyek fenntartása, kezelése és ellenőrzése az adott időszaknak megfelelően történik.
  
• A saját méhállományon a méhegészségügyi vizsgálatok keretében többek között nosema és atka fertőzöttség meghatározását végezzük.
• A csoport megrendelésre végzi az alábbi méhegészségügyi vizsgálatokat: varroa atka, légcsőatka, nosema, költésmeszesedés és költésrothadás.

A Vízi genetikai erőforrások megőrzése Osztály legfontosabb hosszú távú stratégiai célkitűzése a haszonhalfajok – kiemelten a compó és a széles kárász -, valamint a vadon élő, veszélyeztetett halfajok fajvédelméhez kapcsolódó génmegőrzési munka. E mellett az NBGK vagyonkezelésében lévő halastó-rendszer üzemeltetésének és fenntartásának koordinációja, kapcsolattartás a Vízjogi üzemeltetési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően a bérlőkkel, szakhatóságokkal.

Feladatai még:

• Az Intézet compó és széles kárász ex situ in vivo génbankjainak fenntartása és fejlesztése.
• A hazai őshonos halfajok minél szélesebb körben történő bevonása az NBGK-HGI in vivo génbankjába
• A vízi genetikai erőforrások megőrzésének érdekében folytatott fajvédelemhez, génmegőrzéshez, génbanki és tenyésztési tevékenységhez kapcsolódó oktatási, kutatási és ismeretterjesztő tevékenység.
• Az Intézet recirkulációs rendszerű halkeltető és halnevelő rendszerének működtetése.
• A hálóketreces, illetve „tó a tóban” rendszerű halnevelő egységek működtetése.
• Az NBGK kezelésben lévő halastavak rekonstrukciója, fenntartása, fejlesztése és génmegőrzési célokra való alkalmazása.
• Hazai és nemzetközi kapcsolatok kialakítása egyetemekkel, kutatóintézetekkel, tenyésztőkkel, nemzeti parkokkal, szakmai szervezetekkel.
• Az elért eredmények publikálása hazai és nemzetközi konferenciákon, szaklapokban, különféle szakmai fórumokon.
• Az osztály szakterületéhez tartozó nemzetközi kapcsolatok fejlesztése, ápolása és nyilvántartása.

 

A Vízi genetikai erőforrások megőrzése Osztály munkacsoportjai:

 

1. Halastavak és recirkulációs halkeltető és halnevelő rendszer üzemeltetése munkacsoport

Folyamatosan végzett feladatok:

• Alapfeladatok: Az NBGK HGI in vivo génbankjában különböző, őshonos halfajok állományainak folyamatos, hosszú távú fenntartása
  • Halszaporítási, halnevelési, anyahal-tartási feladatok ellátása
  • Takarmányozás
  • Állategészségügyi feladatok ellátása
  • Vízminőség-vizsgálatok végzése
  • Tavak vadhal mentesítése, madárkár elleni kíméletes védekezés
  • Halkeltető és halnevelő rendszerek, valamint halastavak karbantartása
• Stratégiai programban meghatározott feladatok
• A Kárpát-medencei őshonos haszonállatfajok, -fajták és -ökotípusok XXI. századi génbanki stratégiájának tudományos megalapozása és fejlesztése, (VEKOP-2.3.2-16-2016-00012, GÉNNET-21) 2017. július 1- 2021. december 30. – Konzorciumvezető: NBGK HGI (356,9 millió Ft), tagok: MATE, ÁTE, Összes támogatás: 659,1 millió Ft
  • Újabb compó és széles kárász állományok begyűjtése és génbanki elhelyezése
• Egyéb feladatok:
  • Hozzájárulás egyes halfajok keltetőházi szaporítási, intenzív nevelési technológiájának kidolgozásához, továbbfejlesztéséhez
  • Középiskolai tanulók és egyetemi hallgatók számára gyakorlati hely biztosítása
  • Az Intézet modern halszaporító és halnevelő rendszereinek az ágazat szereplőinek történő bemutatásával új ismeretek átadása. A hálóketreces rendszerben történő utónevelési technológia fejlesztése több halfaj esetében

 

2. Hal génmegőrzési munkacsoport

Folyamatosan végzett feladatok:

• Alapfeladatok: Compó és a széles kárász -, valamint a vadon élő, veszélyeztetett halfajok fajvédelméhez kapcsolódó hal-genetikai diverzitásvizsgálatok a HGI-GKO közreműködésével.
• Stratégiai programban meghatározott feladatok
• A Kárpát-medencei őshonos haszonállatfajok, -fajták és -ökotípusok XXI. századi génbanki stratégiájának tudományos megalapozása és fejlesztése, (VEKOP-2.3.2-16-2016-00012, GÉNNET-21) 2017. július 1- 2021. december 30. – Konzorciumvezető: NBGK HGI (356,9 millió Ft), tagok:MATE, ÁTE, Összes támogatás: 659,1 millió Ft
  • Begyűjtött compó és széles kárász állományok genetikai vizsgálata molekuláris markerekkel.
• „A magyar és vietnámi helyi haszonállatfajtákra alapozott, az élelmiszertermelés hatékonyságát növelő közös kutatás és fejlesztés a baromfitenyésztésben és az akvakultúrában” (TéT 2017-2.3.3-TÉT-VN-2017-00004) 2019. január 1. – 2021. december 31. Konzorciumvezető: NBGK, tagok: MATE, MGE. Összes támogatás: 61.781.128 Ft, ebből NBGK: 21.797.320
  • Vietnámból importált harcsafajok molekuláris genetikai vizsgálata.
• Egyéb feladatok:
  • Az elért eredmények disszeminációja (publikáció szaklapokban, konferenciákon való részvétel).
  • Oktatási feladatok ellátása:
    • Részvétel a MATE Hal Biotechnológia és Genommanipuláció c. tantárgyának oktatásában, nappali, levelező és angol nyelvű képzésben.
    • MSc, PhD hallgatók képzése.
    • További hazai és nemzetközi együttműködések kialakítása, amelyek a vízi genetikai erőforrások megőrzéséhez kapcsolódnak.
  • Részvétel a FAO vízi genetikai erőforrások szakértői csoportjának munkájában
  • A vízi genetikai erőforrások megőrzése témakörhöz kapcsolódó újabb pályázati lehetőségek keresése.

 

3. Halastórendszer üzemeltetést és fenntartást koordináló munkacsoport

Folyamatosan végzett feladatok:

• Alapfeladatok:
  • Saját kezelésben lévő halastavak és azok környezetének fejlesztési lehetőségeinek kidolgozása, fejlesztések koordinálása, végrehajtása.
  • A bérbe adott tavak esetében a bérlőkkel történő folyamatos kapcsolattartás és együttműködés.
  • Az egész rendszer szabályszerű és üzembiztos működésének ellenőrzése.
  • Pályázati lehetőségek figyelése a tórendszer fejlesztése érdekében.
  • A havária esetek elhárítására intézkedések megtétele, az esetlegesen keletkezett károk helyreállításának felügyelete.
  • Az üzemeltetéshez szükséges eszközpark, készletek beszerzése, ellenőrzése, karbantartása.
  • Kapcsolattartás különböző hatóságok, illetékes szervek képviselőivel (katasztrófavédelem, vízügy, rendvédelmi szervek).