Search

PROJECTS

<

  • Kedvezményezett neve: INTEGRÁL Élelmiszeripari és Kereskedelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság
  • Konzorciumi parterek: Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet
  • Fejlesztés tárgya, célja: Antibiotikum mentes, prémium libamáj előállítás tenyésztés- tartástechnológiájának fejlesztése
  • Projektazonosító: GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00126
  • Projekt cím: „Antibiotikum mentes, prémium libamáj előállítás tenyésztés- tartástechnológiájának fejlesztése”
  • Szerződött támogatás összege: 831 591 500 Ft
  • Támogatás intenzitása: 58,1 %

 

Projekt tartalmának részletes bemutatása:

A libamáj hazánk kiemelkedő exportcikke, hungaricuma, de az állatjóléti előírások szigorodása és a különböző állatvédő mozgalmak jelentős kihívások elé állítják előállítását. A töméses hízlalás kiváltására szolgálna a tömés nélküli libamáj előállítás, melynek termelési kísérletei mindeddig eredménytelennek bizonyultak világszerte. Ennek tükrében a tömés és az arra történő előkészítés tenyésztés- és tartástechnológiai fejlesztése jelenthetné a megoldást.

A jövedelmező, a tömést kíméletessé tévő libamájtermelési technológia kidolgozásának elsődleges feltétele a célirányos tenyésztői munka. Az új genotípus kialakítása mellett a másik feltétel a tartási és takarmányozási rendszer finomítása és a madárinfluenza miatti szigorítások következtében alkalmazandó zárt tartástechnológia fejlesztése. A szelekciós munka, valamint a tartás- és takarmányozási-technológia fejlesztésén túl további feladat a forradalmian új termék komplex termékfejlesztése, hogy a legtökéletesebb formában juthasson el a fogyasztókhoz, felhasználókhoz. Ebben a termékjellemzők, specifikációk meghatározásának van nagy szerepe a termékvizsgálat révén.

Mindezen felül a víziszárnyas ágazat számára az évről-évre ismétlődő járványügyi korlátozások is nagy kihívást jelentenek, ami a lúd fajban fokozottan jelentkezik, mégpedig azért, mert ez a faj jelentékeny mértékben alkalmasabb a félintenzív és/vagy extenzív technológiákban történő termelésre. A korlátozások tekintetében azonban kizárólag a zárt, intenzív technológia az elvárt. Intenzív technológia esetében a faji viselkedési, genetikai és egyéb sajátosságok alapján közel nem kiforrottak a rendelkezésre álló lehetőségek és ez a kényszermegoldás csupán a veszteségek csökkentésére alkalmas jelenleg, de a versenyképes termeléstől még távol áll. Kutatási célokban megfogalmazva elmondható, hogy a zárt, állategészségügyi szempontból minden tekintetben támogatható, állatjólléti igényeket és feltételeket kielégítő, antibiotikum mentes állattartási technológia kialakítására van igény az ágazatban. Ezzel párhuzamosan igen nagy piaci igény realizálódik az antibiotikum használat csökkentésére, teljes elhagyására, ami elsősorban nem a szermaradványok csökkentéséről szól, hanem a multirezisztens baktériumok visszaszorításáról, ami elsősorban a humán medikációs lehetőségeket támogatná meg egy egészségesebb élelmiszer bázis által.

Ez elsősorban állat alapú (etológiai, fiziológiai, technológiai) vizsgálatokra támaszkodva biztosítható azáltal, hogy fejlesztésünk során kialakítjuk az optimális környezeti feltételeket. Célkitűzéseinkben szerepel ennek tükrében a megvilágítás, a telepítési sűrűség, a tenyészállományokban az ivararány, a takarmányozás és tartástechnológia révén egy emelt állatjólléti szinten működő tartás- és takarmányozás-technológia mind a tenyészállatok, mind a végtermékek esetében. Előbbit az állatok viselkedésének SMART technológiákkal támogatott elemzésével, majd a környezet természeteshez hasonló alakításával, a környezet gazdagításával, utóbbit az állatok viselkedésére az anyagforgalmukon keresztül pozitív hatást gyakorló elemekkel (vitaminok, immunobiotikum, takarmányok precíziós receptúrázása stb.) kívánjuk elérni, amelyek fejlesztése a többi hasonló gazdasági volument képviselő fajhoz képest még kezdetleges stádiumban van az elérhető tudományos szakmai tartalmak és a piaci szereplők termelési folyamatai alapján.

A kidolgozásra kerülő technológiák gyakorlati alkalmazása jelentős megtakarításokat jelent a hízott liba ágazat számára, lényegesen javítva annak versenyképességét. Kiküszöbölhetik az állatvédők egyes támadásait, ezáltal új export piaci lehetőségeket nyithatnak meg. Piac megőrzési vonatkozásokat tekintve pedig abban rejlik a projekt jelentősége, hogy azon piacokat, amelyeket legalább időszakosan a madárinfluenza és a polióma miatt elveszít az ágazat, megtartásra kerülnek. Ezekből adódóan a projekt által létrehozott komplex technológiai fejlesztés egyedülálló lehet mind hazai, mind világviszonylatban.

MAHOP pályázat:

A horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése (RESEARCHFISH)

A RESEARCHFISH projekt konzorciuma, a Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének együttműködésében kívánja hat őshonos halfaj intenzív termelését és ezen keresztül az intenzív haltenyésztést megújítani.

  • A Kedvezményezett neve:
    • konzorciumvezető: Szent István Egyetem
    • konzorciumi tagok: Debreceni Egyetem, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet, Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézet
  • A projekt címe: A horgászati- és halgazdálkodás szempontból jelentős halfajok tenyésztését és termelését támogató technológia-, tudástranszfer és innovációs infrastruktúra fejlesztése (RESEARCHFISH)
  • A szerződött támogatás összege: 750 656 313 Ft
  • A támogatás mértéke (%-ban): 100 %
  • A projekt tervezett befejezési dátuma: 2020.10.29.
  • A projekt azonosító száma: MAHOP-2.1.1-2016-2017-00002
A projekt tartalmának rövid bemutatása

A magyarországi akvakultúrára napjainkban is az extenzív, ponty-centrikus tógazdasági termelés jellemző. A hazai haltermelés intenzitása és volumene alacsonynak mondható. Bár Magyarországon viszonylag kevés intenzív, illetve recirkulációs haltermelő üzem működik, az ágazat szerepe a hazánk haltermékkel történő ellátásában a jövőben várhatóan egyre inkább emelkedni fog. A kontrollált körülmények között történő, zárt rendszerű intenzív haltermelés ugyanis sokkal inkább meg tud felelni az élelmiszerbiztonsággal és élelmiszerminőséggel kapcsolatos fogyasztói elvárásoknak, emellett a modern recirkulációs rendszerekben a fenntarthatósági szempontok is jobban érvényesülnek. Az intenzív haltermelés további előnye, hogy napjainkban a fogyasztói piac és a kereskedelem a folyamatos, állandó minőségű hal előállítást és szállítást igényli. Ennek biztosítása csak intenzív technológiák alkalmazásával lehetséges. Ugyanakkor egy adott halfaj tenyésztése során bevezetett termelési változtatások vagy egy új halfaj tenyésztésbe vonása során minden esetben számítani kell korábban nem észlelt betegségek jelentkezésére, vagy eddig jól kontrollált betegségek térhódítására.

A fenti okok miatt az RESEARCHFISH projekt konzorciuma, mely a Szent István Egyetem, Debreceni Egyetem, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet és az Agrártudományi Kutatóközpont Állatorvos-tudományi Intézetének együttműködésében kívánja hat őshonos halfaj intenzív termelését és ezen keresztül az intenzív haltenyésztést megújítani.

Az egyik őshonos, ugyanakkor a hazai intenzív halnevelésben egyelőre újnak tekinthető halfaj a csapósügér. Előzetes tapasztalataink alapján elmondható, hogy a mesterséges és szezonon kívüli szaporítás, valamint a tartási és fenntartható (alacsony halliszt és halolaj tartalmú) takarmányozási technológia továbbfejlesztésével a halfaj nevelésének intenzív rendszerekbe történő beillesztése megvalósítható.

A hazai halgazdálkodás az elmúlt évek jogszabály változásainak, illetve gazdálkodási szemlélet átalakulásának köszönhetően jelentősen megváltozott. A természetes vizeken a horgászati hasznosítás kapott prioritást a kereskedelmi célú halászattal szemben, így e vizek népesítő anyag igénye is átalakult. Megnőtt a kereslet a horgászati szempontból jelentős, őshonos pontyfélék iránt (balin, jász, paduc, domolykó, aranykárász, compó). Ezen fajok tenyésztésével kapcsolatosan ugyan vannak előzetes eredményeink, de ez a technológia a hazai pontycentrikus termelési szerkezetben sajnos nem működik rentábilisan. A piaci igények és a recirkulációs technológia fejlődése azonban megteremtette a lehetőséget arra, hogy a keltetőházak mellett létesítendő kisméretű, low-cost, víz visszaforgatást alkalmazó intenzív rendszerekben ezek a fajok gazdaságosan termelhetőek legyenek. Ennek a technológiának az elterjedéséhez azonban több részletet tisztázni kell. Így a szaporítási technológia hatékonyságát növelni szükséges, ki kell dolgozni az intenzív előnevelés és egynyaras nevelés technikai részleteit, fel kell tárni a genetikai hátteret, illetve azokat a projektbe bevont halfajokat potenciálisan veszélyeztető kórokozókat is vizsgálni kell.

A fenti célok megvalósításához az adott fajok tenyésztés technológiájának fejlesztésén túl szükség van a műszaki háttér adaptálásra is. A konzorcium tagjai éppen ezért a projekt keretében vizsgálják az elfolyó víz kezelésének különböző módszereit (akvapónia, multitrófikus rendszerek, az ammónium, nitrát és foszfor kémiai úton történő kicsapása), a valamint az úszó ketreces halnevelés fejlesztésének lehetőségeit.

Végezetül fontos eleme a projektnek a disszemináció, hogy az elért eredmények minél hamarabb, közvetlenül jussanak el végfelhasználókhoz: a haltermelőkhöz és halgazdálkodókhoz. A projektmegvalósítás során létrejönne egy modern, minden igényt kielégítő Tudás- és Technológiatranszfer Központot (amely magába foglal többek között Tudástranszfer Bemutatótermet, egy molekuláris biológiai laboratóriumot és több kutatói demonstrációs helyiséget), mely alkalmas a konzorciumi tagoknál a projekt megvalósítás során kifejlesztett technológiai elemek és gyakorlatorientált ismeretek folyamatos, modern eszközökkel történő átadására (tudásmegosztásra).

A projekt eredményeinek bemutatása (2020. október)​
VEKOP összefoglaló

A GÉN-NET 21 Konzorcium a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program Stratégiai K+F műhelyek kiválósága pályázat keretében VEKOP-2.3.2-16-2016-00012 azonosító számon regisztrált pályázati programot nyert el.

Konzorciumvezető

Patakiné Dr. Várkonyi Eszter, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ, Haszonállat-génmegőrzési Intézet (NBGK HGI) 2019. június 30-i nyugdíjazásáig a konzorcium vezetője Dr. Szalay István volt.​

  • A pályázat koordinátora: Mátyás Enikő

Résztémák és vezetői
  • In vivo génbankok létrehozása és fejlesztése: Dr. Hudák Péter (2019. június 30-i nyugdíjazásáig a résztéma vezetője Dr. Szalay István volt)
  • Az in vitro génbanki módszerek kutatása és fejlesztése
    • Az in vitro ondótárolás módszereinek fejlesztése baromfiféléknél: Dr. Végi Barbara
    • A baromfifélék nőivari genotípusának génbanki megőrzését célzó naposkori petefészek szövetátültetési technológiák fejlesztése: Dr. Liptói Krisztina
    • Embrionális ősivarsejtek (PGC) génbanki alkalmazása a baromfifélék génbanki megőrzése céljából: Patakiné Dr. Várkonyi Eszter
    • Az in vitro ondótárolás módszereinek fejlesztése a pannon méhfajtában: Dr. Zajácz Edit
    • Molekuláris genetikai kutatások az in vitro génbankok fejlesztésére és tudományos hasznosítására: Dr. Hidas András
    • A compó és a széleskárász in vivo és in vitro génbankjának kialakítása: Dr. Lehoczky István

Konzorciumi tagok

A projekt rövid ismertetése

A pályázati konzorcium tagjai az in vivo génmegőrzési tevékenységre alapozva olyan kutatási és fejlesztési programot állítottak össze, amely megfelel a XXI. század tudományos kihívásainak, és ezzel in vivo és in vitro körülmények között szervezik a mézelő méhtől és a haltól a baromfiféléken keresztül a szarvasmarháig a régi magyar haszonállatfajták hosszú távú és biztonságos megőrzését. Az in vivo génbanki munkára épül őshonos haszonállataink in vitro génmegőrzése, a szaporító anyagok, sejtek és speciális szövetek, továbbá a genetikai minták hosszú távú tárolása, hasznosítása az őshonos fajok, fajták populációinak fenntartásában, egy génbanki hálózat keretében.

A konzorciumvezető NBGK HGI (korábban HáGK) az in vivo baromfi génbankokat 25 éve fejleszti. Jelenleg 14 baromfifajta génbanki tenyészetei mellett 2 tájfajta nukleusz állományainak kialakítása folyik. Az NBGK HGI a magyar óriás nyúl génbankjának fenntartója, és megkezdte a magyar kutyafajták génbanki koordinációs feladatainak ellátását. Az NBGK HGI Méhészeti Intézete végzi a pannon méh szakintézményi tenyésztésfelügyeletét, és tervezi saját pannon méh génbank létrehozását. A konzorciumi partnerként szereplő MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete és az NBGK HGI együtt tervezi a compó és a széles kárász genetikai erőforrásainak felmérését és megőrzését, melynek eredményeként a természetesvízi állományok megőrizhetőek lesznek és a hazai haltermelés változatosabbá válik.

Az NBGK HGI génmentési programja a Kárpát-medencében még összegyűjthető tájfajták, ökotípusok megmentését és génbanki tenyészeteik kialakítását célozza eredeti élőhelyükön. Ebben a munkában a Magyar Kisállatnemesítők Génmegőrző Egyesülete (MGE) az NBGK HGI alvállalkozójaként segíti a konzorciumi partnerek kutatásait.

Az in vivo génbanki egyedek és állományok kutatásában az NBGK HGI és konzorciumi partnere, az Állatorvostudományi Egyetem a küllem és alkat videó-képes rögzítésen alapuló morfometriai vizsgálatokkal kiegészített feldolgozásával (virtuális génbank – „Phenobank” – létrehozása) több fajra, így pl. a magyar kutyafajták in vivo génbanki állományainak és egyedeinek fenotípusra és genotípusra egyaránt kiterjedő, részletes vizsgálataival járul hozzá a kutya in vitro génbank létrehozásához a HGI-ben.

A projekt keretében vállaltuk az in vitro génbanki módszerek kutatását és fejlesztését is. Baromfiféléknél a génmegőrzés gyakorlatban is alkalmazott módja az ondó mélyhűtéses tárolása. Azonban több fajnál a mélyhűtési protokollok nem csupán fejlesztésre szorulnak, hanem sok esetben azok fajspecifikus standardizálása szükséges. A mélyhűtés eredményességének vizsgálatára egy multifunkcionális in vitro tesztet fejlesztünk. A spermabankok kialakítása szükségessé teszi a minták kórokozóktól való mentesítését, amely vizsgálataink részét képezi.

Mivel baromfinál kizárólag az ondómélyhűtéssel a „w” nőivart meghatározó kromoszómán található genetikai információ elvész, ennek megőrzését a naposkori petefészek-szövet átültetéssel, illetve az ősivarsejtek mélyhűtéses tárolásával és visszaültetésével valósítjuk meg a projekt során. Kutatási célunk minden őshonos tyúkfajtánkra a megfelelő recipiensek meghatározása, az ivarszerv-szövet fagyasztási és felolvasztási protokolljának fejlesztése, valamint a génbankban őrzött valamennyi tyúkfajtától ivarszerv-szövet minta begyűjtése és génbanki tárolása. Ezen felül az ősivarsejtek (PGC) kinyerése, fenntartása szövettenyészetben, mélyhűtése és visszaültetése különböző baromfifajok (házityúk, gyöngytyúk, házilúd) fajtái esetében is szükséges. A különböző fajokból és fajtákból származó PG sejtek in vitro génbankjának kialakításával a világon egyedülálló őssejt-gyűjteményt alakítunk ki. Konzorciumi partnerünk a MATE Genetika és Biotechnológia Intézet Alkalmazott Embriológia és Őssejtkutató csoportja végzi a PG sejtek génexpressziós vizsgálatát, a sejtvonalak jellemzését, és különféle immunfestéseket az őssejt funkciók megtartásának ellenőrzésére.

Mivel a méhek szaporodása csak mesterséges termékenyítéssel „irányítható”, az ismert apai és anyai vonal is csak így biztosítható a génbanki megőrzésben és tenyésztésben. Feladatunk a méhsperma-fagyasztás módszerének továbbfejlesztése, mellyel a hazai tenyészetek legjobb genetikai háttérrel rendelkező apacsaládjainak szaporítóanyagát tárolhatjuk in vitrogénbankokban. A módszer kidolgozásában és génbankokra történő alkalmazásában tervezett konzorciumi partnerünk az Állatorvostudományi Egyetem.

A projekt keretében tervezzük továbbá a 15 évvel ezelőtti és a jelenlegi baromfiállományok mintáinak összehasonlító molekuláris genetikai vizsgálatát, melynek célja a genetikai diverzitás-mutatók változásának ellenőrzése a génbanki fajtafenntartó tenyésztés során. A molekuláris genetikai kutatások a méhfajban is szükségessé váltak, nem csak génbanki tenyésztési, hanem a növekvő illegális méhanya import és az ágazatot sújtó állategészségügyi problémák miatt is. Tervezzük továbbá az NBGK HGI által génmentési programokban összegyűjtött különböző fajok és fajták, továbbá a magyar kutyafajták DNS-bankjának kialakítását későbbi DNS-alapú származásellenőrzési vizsgálatokhoz.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködve kialakítjuk két hazai halfajunk, a compó és a széleskárász in vivo és in vitro génbankját. Megvizsgáljuk a két halfaj hazai populációinak genetikai változatosságát, létrehozzuk élő génbankjukat és a 2 faj spermamintáit tartalmazó kriobankot. A populációgenetikai vizsgálatok eredményeiből adatbázist hozunk létre. A génbanki állományok, valamint a kriobank biztosítják majd mind a génmegőrzés, mind pedig a tenyésztői (szelekciós) munka alapjait.

 

VEKOP szakmai tanácskozások:

 

Szakcikkek:
  • Mahek Anand, Bence Lázár, Roland Tóth, Emőke Páll, Eszter Patakiné Várkonyi, Krisztina Liptói, László Homolya, Zoltán Hegyi, András Hidas, Elen Gócza: Enhancement Of Chicken Primordial Germ Cell In Vitro Maintenance Using An Automated Cell Image Analyzer. ACTA VETERINARIA HUNGARICA 66(4)
  • Bence Lázár, Mahek Anand, Roland Tóth, Eszter Patakiné Várkonyi, Krisztina Liptói, and Elen Gócza: Comparison of the MicroRNA Expression Profiles of Male and Female Avian Primordial Germ Cell Lines. STEM CELLS INTERNATIONAL, Vol. 2018, Article ID 1780679, 17 pages. https://doi.org/10.1155/2018/1780679
  • Tóth Roland, Lázár Bence, Tokodyné Szabadi Nikolett, Patakiné Várkonyi Eszter, Gócza Elen: Őshonos magyar tyúkfajták, mint lehetséges univerzális recipiensek az ősivarsejt alapú génmegőrzésben. HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL /MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA 141/439-447. 2019.
  • Buda, Kitti; Emese Rohn, Judit Barna, Krisztina Liptói: Technical difficulties in gonadal tissue removal of newly hatched chicken in gene preservation practice / A naposkori ivarszervek génmegőrzési célból történő műtéti eltávolításának technikai nehézségei házityúkban. HUNGARIAN VETERINARY JOURNAL / MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, 2019, 141: 355-362.
  • Liptoi, Krisztina; Kitti Buda, Emese Rohn, Arpad Drobnyak, Erika Edvine Meleg, Nora Palinkas-Bodzsar, Barbara Vegi, Judit Barna: Improvement of the application of gonadal tissue allotransplantation in the in vitro conservation of chicken genetic lines. ANIMAL REPRODUCTION SCIENCE Volume 213, February 2020, doi: 106280.
  • Palinkas-Bodzsar N., Sztan N., Molnar T., Hidas A. 2020. Gene conservation of six Hungarian local chichen breeds maintained in small populations over time. Submitted to PLOS ONE at 24th January 2020, under review
  • Lázár, Bence; Molnár, Mariann; Sztán, Nikoletta; Végi, Barbara; Drobnyák, Árpád; Tóth, Roland; Szabadi, Nikolett Tokodyné; McGrew, Michael J.; Gócza, Elen; Várkonyi, Eszter Patakiné: Successful Cryopreservation and Regeneration of a Partridge Coloured Hungarian Native Chicken Breed Using Primordial Germ Cells. POULTRY SCIENCE p. 101207 Paper: 101207 (2021) https://doi.org/10.1016/j.psj.2021.101207
  • Tokodyné, Szabadi Nikolett; Sima, Krisztina; Tóth, Roland; Lázár, Bence; Molnár, Mariann; Patakiné, Várkonyi Eszter; Gócza, Elen: Házityúk esetében alkalmazható in vitro génmegőrzés, az ősivarsejt tenyészetek jelentősége. In: Szabó, Péter; Simon, Brigitta; Soós, Adrienn; Faludi, Gergely; Fitos, Gábor (szerk.) Kutatás-fejlesztés-innováció az agrárium szolgálatában II. kötet. Budapest, Magyarország : Doktoranduszok Országos Szövetsége (2021) 205 p. pp. 167-180. , 14 p.
  • Lázár Bence, Szabadi Nikolett Tokodyné; Anand Mahek; Tóth Roland; Ecker András; Urbán Martin; Aponte Maria Teresa Salinas; Stepanova Ganna; Hegyi Zoltá ; Homolya László; Várkonyi Eszter Patakiné, Pain Bertrand; Gócza Elen: Effect of miR-302b MicroRNA Inhibition on Chicken Primordial Germ Cell Proliferation and Apoptosis Rate. GENES (2073-4425 2073-4425): 13 1 p. 82. (2021) https://www.mdpi.com/2073-4425/13/1/82
  • Mariann Molnár, Bence Lázár, Nikoletta Sztán, Barbara Végi, Árpád Drobnyák, Roland Tóth, Krisztina Liptói, Miklós Marosán, Elen Gócza, Sunil Nandi, Michael J. McGrew, Eszter Patakiné Várkonyi: Investigation of the Guinea fowl and domestic fowl hybrids as potential surrogate hosts for avian cryopreservation programmes. SCIENTIFIC REPORT, 2019, https://doi.org/10.1038/s41598-019-50763-3
  • Tóth, Roland; Tokodyné Szabadi, Nikolett; Lázár, Bence; Buda, Kitti; Végi, Barbara; Barna, Judit; Patakiné Várkonyi, Eszter; Liptói, Krisztina; Pain, Bertrand; Gócza, Elen: Effect of Post-Hatch Heat-Treatment in Heat-Stressed Transylvanian Naked Neck Chicken. ANIMALS 11 : 1575 , 13 p. (2021); https://doi.org/10.3390/ani11061575
  • Roland Tóth, Bence Lázár, Nikolett Tokodyné Szabadi, Eszter Patakiné Várkonyi, Elen Gócza: Searching for an ideal recipient poultry breed for gene conservation using GFP-expressing PGCs. SCIENTIFIC PAPERS: ANIMAL SCIENCE AND BIOTECHNOLOGIES, 2019, 52 (1).
  • Al Fatle, Fatema Ali; Meleg, Erika Edviné; Sallai, Zoltán; Szabó, Gergely; Várkonyi, Eszter; Urbányi, Béla; Kovács, Balázs; Molnár, Tamás; Lehoczky, István (2022): Genetic structure and diversity of native Tench (Tinca tinca L. 1758) populations in Hungary—Establishment of basic knowledge base for a breeding program. DIVERSITY 14(5), 336.
    https://doi.org/10.3390/d14050336
  • Barbara Végi, Enikő Bíró, Dénes Grózner, Árpád Drobnyák, Zsuzsa, Kreizinger, Miklós Gyuranecz, Judit Barna (2021): Mycoplasma species in the male reproductive organs and the fresh and frozen semen of the Hungarian native goose. AVIAN PATHOLOGY 50:6, 458-464.
    https://doi.org/10.1080/03079457.2021.1978391
Konferenciák:
  • Bence Lazar, Roland Tóth, Alexandra Nagy, Mahek Anand, Krisztina Liptói, Eszter Patakiné Várkonyi, Elen Gócza: Primordial germ cell-based biobanking of Hungarian indigenous chicken breeds. POULTRY SCIENCE 96:(E Suppl. 1.) p. 62. 1 p. (2017) 2017 PSA Annual Meeting, Orlando, Florida, USA. July 17-20, 2017
  • Takács, A ; Végi, B ; Drobnyák, Á ; Kissné, Váradi É ; Barna, J.: Különböző ondómélyhűtési protokollok in vitro összehasonlítása bronz pulykában. In: 23. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ. (2017) p. 29
  • Bence Lazar, Roland Tóth, Mahek Anand, Mariann Molnár, Krisztina Liptói, Eszter Patakiné Várkonyi, Elen Gócza: Germline chimera production from cryopreserved primordial germ cells of a Hungarian indigenous chicken breed. WORLD’S POULTRY SCIENCE JOURNAL: The XV. European Poultry Conference, Conference Information and Proceedings p. 453. Dubrovnik, Horvátország. 2018. szept. 17-21.
  • Liptói, Krisztina; Kitti Buda, Barbara Végi, Éva Váradi, Emese Rohn, Árpád Drobnyák, István Lehoczky, János Gál, Judit Barna: New possibilities in the gene conservation of Hungarian indigenous chicken breeds, – The XVth European Poultry Conference, 17-21 September 2018, Dubrovnik, Croatia
  • B.Vegi ; Á., Drobnyák ; Zs., Szabó ; J., Barna: Development of cryopreservation protocols of Copper Turkey’ semen. In: Estella, Prukner-Radovcic; Helga, Medic (szerk.) WORLD’S POULTRY SCIENCE JOURNAL : The XVth European Poultry Conference, Conference Information and Proceedings. Dubrovnik, Horvátország : World’s Poultry Science Association (WPSA), (2018) p. 497 , 1 p.
  • Lázár Bence, Tóth Roland, Tokodyné Szabadi Nikolett, Molnár Mariann, Patakiné Várkonyi Eszter, Gócza Elen: Ősivarsejtek in vitro jellemzése és embrionális lokalizációjának vizsgálata lúdban (Anser anser domestica). 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ 2019. november 8-9. Balatonkenese. Poszter
  • Lehoczky István, Al Fatle Fatema Ali, Tóth-Ihász Katalin, Edviné Meleg Erika, Molnár Tamás, Kovács Balázs (2019) Őshonos pontyfélék (széles kárász, compó) génmegőrzési rendszerének kialakítása – A biológiai alapok felmérése (előzetes eredmények). XLIII HALÁSZATI TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS. Szarvas 2019. május 29-30. Abstract book:105-107.
  • Roland Imre Tóth, Bence Lázár, Nikolett Szabadi Tokodyné, Eszter Patakiné Várkonyi, Elen Gócza (2019): Comparison of three indigenous Hungarian chicken breeds as potential recipients for germline chimera production using GFP-expressing primordial germ cells. THE SECOND INTERNATIONAL CONFERENCE ON LIFE SCIENCES, SECTION BIOENGINEERING OF ANIMAL RESOURCES 2019, Timișoara, May 23, 2019 – May 24. Előadás.
  • Lázár Bence; Tóth Roland; Tokodyné Szabadi Nikolett; Molnár Mariann; Patakiné Várkonyi Eszter; Gócza Elen (2019): Lúd (Anser anser domestica) ősivarsejtek izolálása és in vitro jellemzése. III. SEJT-, FEJLŐDÉS- ÉS ŐSSEJTBIOLÓGUSOK ÉVES TALÁLKOZÓJA, Gödöllő, 2019.10.30. Előadás
  • Buda Kitti, Barna Judit, Liptói Krisztina (2019): A naposkori ivarszervek elhelyezkedése házilúdban. 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2019.11.08. – 2019.11.09. Előadás.
  • Molnár Mariann; Lázár Bence; Sztán Nikoletta; Drobnyák Árpád; Végi Barbara; Liptói Krisztina; Gócza Elen; Patakiné Várkonyi Eszter (2019): Az ősivarsejt alapú génmegőrzésben alkalmazható steril interspecifikus baromfi hibrid recipiens előállítása. 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2019.11.08. – 2019.11.09. Előadás.
  • Végi Barbara, Drobnyák Árpád, Szabó Zsuzsa, Török Éva, Barna Judit (2019): Nanoszelén hatása a kakas ondójának mélyhűthetőségére. 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2019.11.08. – 2019.11.09. Poszter.
  • Lázár Bence; Tóth Roland; Tokodyné Szabadi Nikolett; Molnár Mariann; Patakiné Várkonyi Eszter; Gócza Elen (2019): Ősivarsejtek in vitro jellemzése és embrionális lokalizációjának vizsgálata lúdban (Anser anser domestica). 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2019.11.08. – 2019.11.09. Poszter.
  • Mariann Molnár; Bence Lázár; Nikoletta Sztán; Barbara Végi; Árpád Drobnyák; Elen Gócza; Michael McGrew; Eszter Patakiné Várkonyi (2021): Interspecies hybrids as potential surrogate hosts for avian cryopreservation programmes; investigation of the hybrids obtained from crossing Guinea fowl and domestic fowl. 2nd CONFERENCE OF THE VISEGRÁD GROUP SOCIETY FOR DEVELOPMENTAL BIOLOGY, Szeged, Magyarország 2021.09.02. – 2021.09.05. Poszter
  • Nikoletta Sztán; Bence Lázár; Mariann Molnár; Krisztina Liptói; Eszter Patakiné Várkonyi (2021): Determination the time of the „window” period and confirming the presence of primordial germ cells for elaboration a combined method for production germline chimera in the Hungarian goose (Anser anser domestica) species. 2nd CONFERENCE OF THE VISEGRÁD GROUP SOCIETY FOR DEVELOPMENTAL BIOLOGY, Szeged, Magyarország 2021.09.02. – 2021.09.05.
  • Buda Kitti, Rohn Emese, Drobnyák Árpád, Végi Barbara, Barna Judit, Liptói Krisztina (2021): Elektrokauterizáció alkalmazása őshonos házityúkfajták ivarszerv-szövet átültetése során. 26. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2021.11.05. – 2021.11.06.
  • Végi B., Grózner D., Drobnyák Á., Bíró E., Kreizinger Zs., Gyuranecz M., Buda K., Barna J. (2021): Gúnár spermabank és mikoplazmózis? 26. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2021.11.05. – 2021.11.06.
  • Sipos T., Drobnyák Á., Rácz T., Zajácz E., Török É., Szabó Zs., Barna J., Végi B. (2021): Ondómélyhűtési protokoll fejlesztése krajnai méh (Apis mellifera carnica) génmegőrzése céljából. 26. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2021.11.05. – 2021.11.06.
  • Tóth Arnold, Hoffman Orsolya, Gócza Elen, Tóth Roland (2021): Házityúk embriók ivarszervének fejlődésében szerepet játszó gének feltérképezése. 26. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2021.11.05. – 2021.11.06.
  • Molnár Mariann; Lázár Bence; Sztán Nikoletta; Patakiné Várkonyi Eszter (2021): Baromfifajok in vitro génmegőrzésének lehetőségei ősivarsejtek felhasználásával. MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG XXXII. VÁNDORGYŰLÉSE. Tápiószele, Magyarország 2021.11.25. – 2021.11.26. Előadás.
  • Buda Kitti, Rohn Emese, Drobnyák Árpád, Végi Barbara, Pálinkás-Bodzsár Nóra, Edviné Meleg Erika, Barna Judit, Liptói Krisztina (2021): Hogyan őrizzük meg a madár petesejtjét? Mielőtt tojás lesz! MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG XXXII. VÁNDORGYŰLÉSE. Tápiószele, Magyarország 2021.11.25. – 2021.11.26. Előadás.
  • Balázs Réka, Edviné Meleg Erika, Hidas András, Pálinkás-Bodzsár Nóra (2021): Pannon méhtenyészetek genetikai diverzitásának jelentősége és vizsgálata. MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG XXXII. VÁNDORGYŰLÉSE. Tápiószele, Magyarország 2021.11.25. – 2021.11.26. Előadás.
  • Sípos T., Rácz T., Drobnyák Á., Zajácz E., Bárczi G., Szabó G., Sisa A. Török É., Szabó Zs., Barna J., Végi B. (2021): Spermatológiai vizsgálatok krajnai méhben (Apis mellifera carnica). MAGYAR BIOLÓGIAI TÁRSASÁG XXXII. VÁNDORGYŰLÉSE. Tápiószele, Magyarország 2021.11.25. – 2021.11.26. Előadás.
  • Ecker, András; Lázár, Bence; Tóth, Roland; Urbán, Martin; Patakiné Várkonyi, Eszter; Gócza, Elen (2022): characterisation and preservation of guinea fowl primordial germ cells. FIBOK 2022, Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, Gödöllő, MATE, 2022.04.11-12. Poszter
  • Tóth, Arnold; Hoffmann, Orsolya; Gócza, Elen; Tóth, Roland (2022): Examination of gene expression under the embryonic gonadal development in chicken. FIBOK 2022, Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, Gödöllő, MATE, 2022.04.11-12. Előadás.
  • Balázs Réka (2022): Molecular genetic investigation of Pannonian bee populations in Hungary to assess their diversity. FIBOK 2022, Fiatal Biotechnológusok V. Országos Konferenciája, Gödöllő, MATE, 2022.04.11-12. Előadás.
  • Fatema, Ali Al Fatle; Tamás, Molnár; Erika, Edviné Meleg; Gergely, Szabó; Gábor, Fekete; István, Kópor; Zoltán, Sallai; Gergely, Bernáth; Zoltán, Bokor; Balázs, Kovács; István, Lehoczky (2022) Establishment of novel cyprinid genebanks in the National Centre for Biodiversity and Gene Conservation. 57th CROATIAN AND 17th INTERNATIONAL SYMPOSIUM ON AGRICULTURE. 2022.06.17.-19. Vodice, Horvátország. Book of Abstracts. p.219.
  • Lázár Bence; Tóth Roland; Tokodyné Szabadi Nikolett; Sztán Nikoletta; Molnár Mariann; Végi Barbara; Drobnyák Árpád; Liptói Krisztina; Patakiné Várkonyi Eszter; Gócza Elen (2022): Successful cryobanking of seven indigenous chicken breeds with primordial germ cell lines. WORLD’S POULTRY CONGRESS Párizs, 2022.08.07. – 2022.08.11. Poszter.
  • Liptói Krisztina; Végi Barbara; Drobnyák Árpád; Kissné Váradi Éva; Buda Kitti; Lázár Bence; Molnár Mariann; Patakiné Várkonyi Eszter; Barna Judit (2022): Implementation of new methods in the hungarian in vitro poultry gene bank. WORLD’S POULTRY CONGRESS Párizs, 2022.08.07. – 2022.08.11. Poszter.
  • Molnár Mariann; Lázár Bence; Sztán Nikoletta; Végi Barbara; Drobnyák Árpád; Liptói Krisztina; Gócza Elen; Sunil Nandi; Mike J. McGrew; Patakiné Várkonyi Eszter (2022): A new model for PGCs reintroduction into host animal using infertile interspecific hybrids. WORLD’S POULTRY CONGRESS Párizs, 2022.08.07. – 2022.08.11. Poszter
  • B. Vegi, Á.Drobnyák, Z.Szabó, É.Török, J.Prokisch, J.Barna (2022): Effect of nanoselenium on the improvement of cryopreservation of domestic fowl semen. WORLD’S POULTRY CONGRESS Párizs, 2022.08.07. – 2022.08.11. Előadás.
  • Mariann Molnár; Bence Lázár; Nikoletta Sztán; Barbara Végi; Árpád Drobnyák; Roland Tóth; Krisztina Liptói; Elen Gócza; Sunil Nandi; Michael J. McGrew; Eszter Várkonyi (2022): Production and investigation of Guinea fowl and domestic fowl hybrids for PGC-based cryopreservation programmes. ANIMAL SCIENCE DAYS Zadar, Horvátország 2022.09.21. – 2022.09.23. Poszter
  • András Ecker, Bence Lázár, Roland Tóth, Martin Urbán, Nikolett Tokodyné Szabadi, Eszter Várkonyi, Elen Gócza (2022): The effects of cryopreservation on chicken primordial germ cell viability and germ cell specific marker expression profile. ANIMAL SCIENCE DAYS Zadar, Horvátország 2022.09.21. – 2022.09.23. Poszter
  • Elen Gócza, András Ecker, Bence Lázár, Roland Tóth, Martin Urbán, Nikolett Tokodyné Szabadi, Maria Teresa Salinas Aponte, Eszter Várkonyi (2022): Examination of primordial germ cell (PGC) cultures derived from the offspring of heat-conditioned domestic hens: comparison of the RNA expression profile. ANIMAL SCIENCE DAYS Zadar, Horvátország 2022.09.21. – 2022.09.23. Előadás
  • Roland Tóth, Bence Lázár, András Ecker, Martin Urbán, Eszter Várkonyi, Elen Gócza (2022): Integration efficiency of gfp-expressing pgcs into chicken gonads. ANIMAL SCIENCE DAYS Zadar, Horvátország 2022.09.21. – 2022.09.23. Poszter.
  • Molnár Mariann; Lázár Bence; Sztán Nikoletta; Végi Barbara; Drobnyák Árpád; Buda Kitti; Liptói Krisztina; Gócza Elen; Várkonyi Eszter (2022): Steril interspecifikus hibridek felhasználhatóságának vizsgálata az ősivarsejt alapú baromfi génmegőrzésben. 27. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Székesfehérvár, 2022.11.11. – 2022.11.12. Előadás.
  • Liptói Krisztina, Pálinkás-Bodzsár Nóra, Végi Barbara, Várkonyi Eszter, Drobnyák Árpád, Barta Ildikó, Szalay István, Barna Judit (2022): Őshonos baromfi génmegőrzési programok. 27. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Székesfehérvár, 2022.11.11. – 2022.11.12. Előadás.
  • Hudák Péter (2022): Magyar kutyafajták in vitro génmegőrzése. 27. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Székesfehérvár, 2022.11.11. – 2022.11.12. Előadás.
  • Balázs Réka, Edviné Meleg Erika, Hidas András, Donkó Kata Sára, Sisa Anita, Szabó Gréta, Rácz Tímea, Zajácz Edit, Pálinkás-Bodzsár Nóra (2022): Pannon méhcsaládok szerkezeti sajátosságainak vizsgálata molekuláris genetikai markerekkel. 27. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Székesfehérvár, 2022.11.11. – 2022.11.12. Poszter.
  • Buda Kitti, Végi Barbara, Drobnyák Árpád, Lehoczky István, Barna Judit, Liptói Krisztina (2022): Technikai kihívások lúd ivarszerv-szövet transzplantációban. 27. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Székesfehérvár, 2022.11.11. – 2022.11.12. Előadás.
  • Molnár Mariann; Lázár Bence; Sztán Nikoletta; Végi Barbara; Drobnyák Árpád; Buda Kitti; Liptói Krisztina; Gócza Elen; Várkonyi Eszter (2022): Steril interspecifikus hibridek előállítása és felhasználhatóságának vizsgálata őshonos baromfifajaink ősivarsejt alapú génmegőrzésben / Production and investigation of infertile interspecific hybrids for PGC-based gene conservation in hungarian native poultry breeds. VIII. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP, 2022.11.25. Gödöllő. Előadás.
  • Balázs Réka, Edviné Meleg Erika, Hidas András, Zajácz Edit, Rácz Timea, Pálinkás-Bodzsár Nóra (2022): Pannon méh állományok genetikai sokféleségének vizsgálata mikroszatellit marker analízissel. VIII. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP, 2022.11.25. Gödöllő. Előadás.
  • Buda Kitti, Végi Barbara, Drobnyák Árpád, Lehoczky István, Edviné Meleg Erika, Barna Judit, Liptói Krisztina (2022): Előzetes eredmények lúd ivarszerv-szövet átültetésben. VIII. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP, 2022.11.25. Gödöllő. Előadás.
  • Ecker András, Lázár Bence, Várkonyi Eszter, Gócza Elen: Embrionális gonádsejt-szuszpenziók beépülési vizsgálata parlagi gyöngytyúkban. VIII. GÖDÖLLŐI ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOS NAP, 2022.11.25. Gödöllő. Poszter.

 

Állatorvostudományi Egyetem

Szakcikkek:
  • Pelles Zs, Zenke P, Maróti-Agóts Á, Gáspárdy A, Zöldág L (2017): Detection of the hidden merle colour in Mudi breed with genetic test. DANUBIAN ANIMAL GENETIC RESOURCES, Vol. 2 106-110.
  • Kovács E, Tempfli K, Becskei Zs, Bali Papp Á, Gáspárdy A (2019): STR-Polymorphismen in einer historischen Rasse, im Ciktaschaf. DANUBIAN ANIMAL GENETIC RESOURCES, Vol. 4., 63-69.
  • Kovács E., Tempfli K., Harmat L., Zenke P., Maróti-Agóts Á., Bali Papp Á., Sáfár L., Gáspárdy A., (2020): A cikta juh hímivarú részpopulációjának surlókór elleni genetikai rezisztenciája a mentesítési program másfél évtizedét követően. ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, közlésre elfogadva.
  • Kovács E., Maróti-Agóts Á., Harmat L., Annus K., Zenke P., Tempfli K., Sáfár L., Gáspárdy A. (2020): A cikta juh jellemzése a mitokondriális DNS kontroll régiója alapján. MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA, közlésre elfogadva.

 

Konferencia részvételek:
  • Zsófia Pelles, András Gáspárdy, László Zöldág, Xénia Lénárt, Nóra Ninausz, László Varga, Petra Zenke: The effects of merle allele sizes on phenotype in the Mudi breed, Poszter prezentáció, A Magyar Laborállat-tudományi Egyesület 2019-es Tudományos Konferenciája, Budapest, 2019. október 24.
  • Zenke Petra: A kutyák genetikai alapú egyedi DNS azonosításának alkalmazási területei, Előadás, VII. Kinológiai Konferencia: Kutyagenetika 1×1, Budapest, 2019. november 17.
  • Maróti-Agóts Á., Beck A., Danyi Z, Fodor B., Bodó I., Solymosi N., Krikó E.,Solti  Á., Gáspárdy A. Data collection through IT-intensive phenotyping in the Hungarian Grey Cattle ICAR 2019 Prague Juni 17-24 2019
  • Somoskoi B., Muller L., Szilagyi E., Erdei K., Farkas Sz., Kispal D., Csepreghy A., Torok D., Cseh S.: Spermium eltarthatósági vizsgálatok különböző hígítókban. 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2019. 11. 08-09.
  • Muller L.: Kutyák transzcervikális termékenyítése. 25. SZAPORODÁSBIOLÓGIAI TALÁLKOZÓ, Balatonkenese, 2019. 11. 08-09.
  • Kovács E., Tempfli K., Zenke P., Maróti-Agóts Á., Sáfár L., Gáspárdy A. (2019): A cikta juh priongenotípusainak előfordulási gyakorisága. Előadás, “VII. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok” c. Nemzetközi Konferencia, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2019. november 22.
  • Gáspárdy A., Renkó E., Somoskői B., Bába A., Cseh S. (2020): Experiences on artificial insemination with frozen semen. Oral presentation. 7th International Winter School “Animal Biotechnology 2020”, Slovak University of Agriculture, Nitra, Slovak Republic, February 6th

 

A projekt eredményeinek megjelenése a sajtóban:

IMAGE project

„Innovative Management of Animal Genetic Resources” (acronym IMAGE) is a project funded by the Horizon 2020 Research and Innovation Programme of the European Union.

The aim of IMAGE is to enhance the use of genetic collections and to upgrade animal gene bank management. IMAGE will further develop genomic methodologies, biotechnologies, and bioinformatics for a better knowledge and exploitation of animal genetic resources.

The project lasts 48 months from the starting date March 1, 2016. It has 28 partners, including 3 SMEs, 3 NGOs, FAO, 9 research institutions, 11 higher education and research, and INRA Transfert, a subsidiary from INRA, the coordinating partner. Thirteen EU countries are involved, together with Switzerland and four non-European countries (Argentina, Colombia, Egypt and Morocco).

Project Coordinator: Dr. Michèle Tixier-Boichard

Please help us disseminate our project in your organisation with this  Flyer

Watch the project presentation by Michèle Tixier-Boichard

Policy Brief

Őshonos kisállattenyésztés fejlesztése

AGR_PIAC_13-1-2013-0031
  • Projekt címe: Hazai őshonos állatfajokra alapozott ökológiai típusú kisállattenyésztés fejlesztése
  • Megvalósulás összköltsége: 848 243 300 Ft; Támogatás teljes összege: 675 263 869 Ft

A projektet végrehajtó konzorciumot vezető vállalkozás a LAB-NYÚL Tenyésztő Szaktanácsadó Kereskedelmi KFT, résztvevői a Haszonállat-génmegőrzési Központ mellett a V95 Kft. és a Kaposvári Egyetem (Állattudományi Kar).

  • Projekt futamideje: 2013.12.01. – 2016.05.30.

 

Projektünkben olyan új, félintenzív – szabadtartásra, illetve nem intenzív nevelésre alkalmas – genotípusok és a hozzájuk kötődő technológia kialakítása a cél, amelynek révén különleges minőségű termékek előállítása válik lehetővé, akár minősített ökológiai termelésben is.

A projekt egyik fontos célja a – nemzeti kincsnek tekintett – régi magyar baromfi- és nyúlfajták, továbbá halfajok újra bevonása a termelésbe, javítva ezzel megőrzésük biztonságát is. Mivel ezek a fajok/fajták hosszú időn keresztül adaptálódtak a hazai környezeti viszonyokhoz, felhasználásukkal olyan keresztezéseket állíthatunk elő, melyek a piacon található egyéb, a szabadtartáshoz, illetve a nem intenzív neveléshez kialakított genotípusokhoz képest várhatóan sokkal alkalmasabbak lesznek a szabadtartásra Magyarországon – ráadásul termékeik is közelebb állnak a hagyományos magyar, Hungarikum termékekhez.

Projektünk fontos része éppen ezért a termékek minőségének vizsgálata. Hasonló vizsgálatokat a régi magyar fajtákkal ugyan már végeztek – a Haszonállat-génmegőrzési Központ részvételével –, de félintenzív genotípusokkal, hazai körülmények között még nem.

Projektünkben olyan új, félintenzív – szabadtartásra alkalmas – genotípusok és a hozzájuk kötődő technológia kialakítása a cél, amelynek révén különleges minőségű termékek előállítása válik lehetővé, akár minősített ökológiai termelésben is.

A tyúkfaj esetében további újdonság a rántani való csirke (legkorábban 10 hetes korban, 1 kg-os élősúlynál vágott csirke) vizsgálata, mivel ez a termék Hungarikum, a nyugati országokban, ahol hasonló kutatások már folytak, nem ismert.

Az új genotípusok új, a szabadtartásban már megszokottaktól eltérő tartási és takarmányozási technológiát igényelnek. A tartás során két eltérő szempontot kell figyelembe vennünk: a szaporítás és a végtermék nevelés és hízlalás szempontjait. A régi magyar fajták szaporodása erősen kötődik a természetes szaporodási ciklushoz. A folyamatos árutermeléshez azonban szükség van a folyamatos végtermék-előállításra. Eddig nem vizsgálták a régi magyar fajtákkal előállított tenyészállományok szaporodását. Ettől a vizsgálattól új tudományos eredmények várhatók, de a megfelelő technológia kialakításának is feltétele. További feladat olyan tartástechnológia, amely a végterméket előállító tenyészállományok optimális termelését teszi lehetővé.
A HáGK feladata a projektben a különböző tyúk és pulyka keresztezések elvégzése, tesztelése. Mindkét fajban háromvonalas keresztezéseket tervezünk: a régi magyar fajtákat először intenzívebb, szapora vonalakkal keresztezzük, a szaporaság növelése érdekében, majd a keresztezett tojókat nagytestű vonalakkal keresztezzük tovább, az intenzívebb növekedés érdekében. A tyúkfajban az őshonos tyúkfajtákat (konkrétan: fogolyszínű magyar tyúk és kendermagos magyar tyúk) keresztezzük a Bábolna Tetra Kft. genotípusaival, ezeket a genotípusokat szabadtartásra alkalmas végtermékek előállítására használják. Hasonló, szabadtartásra alkalmas genotípus a pulyka fajban nem áll rendelkezésre Magyarországon, ezért a réz- és bronzpulykákat intenzív, zárt tartásban használt genotípusokkal keresztezzük, a keresztezési konstrukció egyébként azonos a tyúkfajban leírttal. Az intenzív keresztezési partnerek a NAGISZ Zrt. által tartott és forgalmazott, Hybrid Turkeys hibridek szülő vonalai.

 

 

KTIA_AIK_12-1-2013-0002: „Alternatív biotechnológiai módszerek bevezetése a magyar in vitro baromfi- és nyúl génbank fejlesztése céljából.”

  • Teljes futamidőre elnyert összeg: 336.082.002 Ft
  • Konzorciumi partner: Budapesti Corvinus Egyetem
  • Résztvevők a HáGK részéről: Patakiné Dr. Várkonyi Eszter, Dr. Liptói Krisztina, Dr. Barna Judit, Dr. Hidas András, Dr. Bodzsár Nóra Váradi Évi, Sztán Nikoletta, Edviné Meleg Erika, Dr. Lehoczky István, Zöld Orsolya, Drobnyák Árpád, Rövidné Kovács Krisztina, Dr. Kissné Dr. Do thi Dong Xuan, Barta Ildikó, Kovács Judit, Dr. Bódi László, Kollárné Jilly Sára, Osztrogonácz Kitti.

 

Célkitűzések:

A HáGK több mint egy évszázados működése során mindvégig jelentős szerepet vállalt a magyarországi kisállattenyésztéssel kapcsolatos génmegőrzési, kutatási, nemesítési, oktatási és szaktanácsadási feladatok ellátásában. Területén és gondozásában található Magyarország egyetlen in vivo baromfi génbankja, melyben 14 magyar őshonos baromfifajtát tart fenn. Egy közös francia- magyar kutatási pályázat keretében kialakításra kerül 2013-ban egy in vitro génbank, amely az őshonos magyar baromfifajták genetikai anyagát (sperma, embrionális sejt és szövetminták) fogja tárolni. Ahhoz, hogy az itt tárolt minták a későbbiekben biztonságosan felhasználhatóak legyenek, szeretnénk egyes szaporodásbiológiai kérdéseket megválaszolni, új mélyhűtési módszereket kidolgozni, illetve az eltárolt minták és a szülő populációk genetikai anyagát karakterizálni, hogy a génbank hatékonyságát javítsuk. A projekt keretében vizsgáljuk a tojásban kimutatható spermiumkoncentráció és az embrióelhalások közötti összefüggéseket, továbbá új ondómélyhűtési protokollokat dolgozunk ki különböző nem permeábilis ozmoprotektív anyagok alkalmazásával egyes baromfifajokban. Kidolgozzuk néhány, eddig még nem vizsgált faj embrionális sejtjeinek mélyhűtési protokollját. Vizsgáljuk a naposkori ivarszerv szövet átültetéskor jelentkező tisztázatlan hátterű összeférhetetlenséget és megfelelő donor-recipiens kombinációkat dolgozunk ki. A génbankok tárolókapacitása korlátozott, ezért a fajták előzetes karakterizálásával meghatározzuk azt a 4-6 markert, amelyek segítségével a betárolni kívánt mintákat kiválasztjuk. Fontosnak tartjuk, hogy olyan állományok kerüljenek az ökotermelők kezébe, amelyek az import szója nélküli takarmányokon is jól fejlődnek és termelnek, ezért a Corvinus Egyetem Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék kezelésében lévő ökoterületen nevelési és etetési kísérleteket végzünk, hogy az ökológiai gazdálkodáshoz legjobban alkalmazkodott állományokat alakítsuk ki.

 

A KTIA projekt részfeladatainak eredményei

1.    A spermamélyhűtés hatékonyságának növelése különböző nem permeábilis ozmoptrotektív anyag (pl: szaharóz, trehalóz, betain hidroklorid), ATP és koleszterin kiegészítés segítségével házityúk és gyöngytyúk fajban:

A baromfi ondómélyhűtés fejlesztésére irányuló részfeladatban a különböző nem permeábilis ozmoprotektánsok és az ATP hatásának tesztelése alapján sem a betain, sem a trehalóz-szacharóz kombináció, sem a kétféle módon applikált ATP kiegészítés nem tudta szignifikáns mértékben javítani a spermiumok túlélését egyik vizsgált baromfifaj esetében sem. Jóllehet, a trehalóz-szaharóz kombinációjával történő kiegészítések mind a tyúk, mind lúd faj esetében valamivel hatékonyabbnak bizonyultak.

 

2. Az inszeminált spermium mennyisége és az embrióelhalások közötti összefüggések vizsgálata házityúk, gyöngytyúk és lúd fajban:

Az inszeminált spermiumszám és a korai embrióelhalások közötti összefüggések vizsgálatára irányuló részfeladatban mindhárom vizsgált baromfifaj esetében a gyakorlatban alkalmazott inszeminálási dózisok emelésével nem növelhető tovább a termékenység és nem emelkedik a korai embrióelhalás; alacsony spermiumkoncentrációk esetében a nagyon korai fejlődési fázisban levő embriók elhalása szignifikánsan nőtt; lúd és gyöngytyúk esetében házityúkhoz képest tized annyi spermium inszeminálásával megfelelő termékenység érhető el.

 

3. In vitro génbank betárolt mintáinak genetikai tipizálása:

 Génbanki baromfi állományainkat mikroszatellit markerekkel vizsgáltuk meg; tyúk esetében 17 markerből 11, pulykánál 13-ból 3, lúdnál 15 lókuszból 5, kacsában 14 markerből 8, gyöngytyúknál 11 mikroszatellitből 2 bizonyult populációazonosításra alkalmas markernek. Fajtákra jellemző, specifikus marker készleteket sikerült felállítanunk, melyek segíthetnek a génbankba tárolni kívánt minták kiválasztásában, ezzel javítva az in vitro génmegőrzés hatékonyságát, és sikeresen tipizáltuk azokat a már optimalizált markerkészletekkel.

 

4. Különböző embrionális sejttípusok eltárolásának lehetőségei; mélyhűthetőségének vizsgálata:

A baromfi embrionális sejtek mélyhűtésére irányuló részfeladatban kidolgoztuk az őshonos magyar házityúk fajtáink, a réz- és bronzpulyka, a fodrostollú magyar lúd és a magyar parlagi gyöngytyúk embrionális blasztoderma sejtjeinek lassú mélyhűtését. Megállapítottuk, hogy se a házityúk fajtáink, se a két pulykafajta embrionális sejtjeinek mélyhűthetősége között nincs különbség. Amennyiben a fajok közötti különbséget vizsgáljuk, megállapítható, hogy az élő, friss sejtek aránya a pulykánál szignifikánsan alacsonyabb volt a másik két fajhoz képest (p≤0,01). A DMSO hozzáadása után a lúd élő sejtaránya szignifikánsan meghaladta a tyúkét és a pulykáét (p≤0,01). A túlélést megvizsgálva azonban sem a szalmák, sem az ampullák esetében nincs különbség a három faj között. Kidolgoztuk továbbá a házityúk őscsírasejtek (PGC) fenntartását szövettenyészetben és mélyhűtési módszerét, amit különböző immunfestésekkel és a sejtek visszaültetésével is bizonyítottunk.

 

5. Naposkori ivarszerv szövetátültetés donor-recipiens kombinációinak optimalizálása házityúkban.

A naposkori ivarszerv-szövet átültetésére irányuló részfeladatban kidolgoztuk a naposkori ivarszerv-szövetek hatékony vitrifikálási eljárását. A mélyhűtött-felolvasztott szervek megtapadtak, fejlődésnek indultak és ivarsejteket képeztek. A sárga magyar/fehér leghorn donor/recipiens pár a génmegőrzésben sikeresen alkalmazható. A genetikai távolságra alapozva újabb őshonos fajták megőrzése válik lehetővé. Kizártuk az immunológiai összeférhetetlenség lehetőségét a párokban. Fagyasztott/felolvasztott szervekkel sikeres beültetéseket hajtottunk végre. A korai ivarszerv-szövet átültetés műtét egyszerű körülmények között, kiváló hatékonysággal végezhető.

 

6. Nyúl sperma mélyhűtés hatékonyságának növelésére irányuló genetikai és spermatológiai vizsgálatok:

A magyar óriásnyúl spermamélyhűtésére irányuló részfeladatban in vitro élet- és feltételezett termékenyítőképességi vizsgálatok (motilitás, CASA, IVF, Kovács-Foote festés) igazolták, hogy az általunk módosított Besenfelder féle spermamélyhűtési eljárással történő génbanki eltárolással jó minőségű termékenyítő anyagot lehet fenntartani hosszú távon. Megfelelő beszoktatás után a magyar óriás fajtánál a spermavétel sikeresen megoldható, a kidolgozott, projekthez mellékelt módszertani leírás alapján a mélyhűtés sikeresen végrehajtható. A kísérletek során a kórokozó mentesség szempontjából új megoldást javasoltunk, a tojás alapú hígító csíramentesített tej (1,5% ESL) alapra történő kiváltásával. Elvégeztük spermaminták liofilizálását, és megkíséreltük a fagyasztva szárított spermiumokkal történő spermiuminjektálás kivitelezését, amihez ki kellett dolgozni az in vitro fertilizáció technikáját is.

 

Zárókonferencia

2016. június 30-án Gödöllőn, a SZIE Kis Rektori Díszteremben került sor a Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszéke és a Haszonállat-génmegőrzési Központ közös szervezésében a projekt záró konferenciájára (hivatalos program, fotók).

 

CryoBird (2010-2013)

Magyar-francia genomikai és biotechnológiai K+I együttműködési program. TET_09_FR_ANR_BIO

„Biotechnológiai módszerek fejlesztése és alkalmazása a baromfi szaporodásbiológiában a genetikai diverzitás megőrzése céljából”

  • Elnyert támogatás: 117.962 eFt.

A pályázat célja egy olyan komplex biotechnológiai fejlesztés, amely a baromfi haploid ivar- és diploid embrionális sejtjeinek tárolására és felhasználására irányul. A jelenleg rendelkezésre álló módszerek alapos módosításra, valamint standardizálásra szorulnak. A projekt speciális célja egyedi stratégia kidolgozása a szaporítóanyagok, mint genetikai források megőrzésére. A következő területeken várhatók az „in vitro” génmegőrzésben használható eredmények: spermium, blasztodermális és primordiális csírasejtek, valamint korai gonadális szövetek  mélyhűtésének kidolgozása, vitrifikációs eljárások kifejlesztése, a mélyhűtött sejtek és szövetek minőségi tesztjének standardizálása molekuláris biológiai módszerekkel, valamint ezen szaporodásbiológiai technikák alkalmazása a ritka fajták genetikai diverzitásának megőrzésére irányuló stratégiákban. A program további hozamának tekinthető egyrészt a magyar baromfi génbank létrehozása, másrészt a francia-magyar együttműködés révén a régóta csak tervekben élő európai baromfi ivarsejtbank hálózat kialakítása felé tett első lépések.

Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ
Close
Search

Hit enter to search or ESC to close

Your shopping cart

Cart

cookie Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Close